Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

az Isten’ Fia' beszédjének közönséges módjában, hanem jelei, de természet szerént való jelei a”- közei lévő halálnak; mint ha Krisztus Jésus kimondotta volna nékünk , hogy az ő böltses- sége , ámbár véghetetlen az , nem nyújtott néki semmit a’ halálnak közel valóságánál alkal- matosbbat arra, hogy ama’ szent buzgósággal fölgyúllasszon minket, és a’ lágymeleg ’s lan- kadozó élettől vissza vonjon bennünket.

Valóban, Keresztények, ha nékünk egész esztendők’ századit köllene elélnünk , és az Isten vagy keménységből vagy jóságból olly sokáig hagyna minket a’ földön , mint az első Pátriárkákat a’ világ’ fundátorit , ezer okaink volnának még nékünk szemünkre vetnünk magunknak a’ mi tágulásinkat. Ámbár melly távol legyen a’ halál, tselekedetink közűi mind eggyike az örökké valóságra tzélozván, az Isten’ ítéletének mindenkor alá vetett lévén, nekünk mindenkor halhatatlan dütsöséget érdemelhetvén , igazságos volna mindenkor, hogy Istenre méltó módon lenne meg az, mivel az Istennek mindenkor mint Istennek köll szolgálnunk : igazságos volna mindenkor , hogy a’ jutalomra , mellyet várunk az Istentől , méltó módon lenne meg az, és jaj lenne nékünk , ha vissza élnénk akkor is olly drága üdövel, és ha az Úr’ dolgát , a’ mint a’ Szentírás beszéli, áinokul tennénk meg. De majd majd megjelenni az Isten előtt, és békeségeseu megmaradni tunya egy életben , közel lenni a’ határhoz , a' hol az ember semmit sem tehet többé , és megnem krctojtetni szorgalmatosságit jobban mívelodő élet által; már oldala mellett látni a’ halált , meghalni , mint az Apostol, minden szempillantásban: Minden nap me?- C 39 ) -