Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b
mellyért teremtettem ; n*iint egy eltökéllve találom lenni magamat arra , hogy tegyem azt még minden szándékimban is , mellyeket. magamban fölteszek , minden hasznokban, mellyeket keresek, minden jusokban, mellyeket sarkallok; és mivel az az e'képpen alkalmaztatott vég tsalhatatlan regulája a’ rosznak, me!> lyet futnunk köll , és a' jónak , mellyet követnünk köll , a' halálról való elmélkedés , Szentírás szerént, okosságnak ’s élelmességnek fundamentumává löszén nékünk: Vajha eszesek volnának , és értenének, és az utolsókról gondolkodnának. (A) ^ Azon föllui, miért tettek a’ Pogá^yok is bizonyos tisztelet' nemét az ó Eleik' kopóisó- íának l miért folyamodtak ók azokhoz , mint Istenségekhez ? nőiért tartották ottan az ó taná- ísokat,' és gyulésiket a’ nagy értékű szerződésekben 's szövetkezésekben ? Az hamis isteni tisztelet volt; de az a' hamis isteni tisztelet, észre veszi Alexandriai Kelemen , az okosság- nak, és igaz isteni tiszteletnek titkos ösztöne fölött volt fundálva ; mert látszattak Ók a kép- pen megismerni, hogy az ö tanátsik nem lehetnek se’ regula szerént se’ bizonyossan böl- tsek a' halálról való megemlékezés nélkül, és annak látása nélkül. Azért nem gyülekeztek ök öszve vígasság helyein , hanem a gyötrelemnek 's könnyhullatásoknak lakásában; mivel , a mirít Salamon mondja, ottan intetik meg az ember minden emberek' vége felól, és következendő képpen tehetségessebb ottan a tanátskozásra 's végezésre: Mert abban minden ember az ö vége Jelól tudósítatik. (B) A’ mit pedig a Pogányok tselekedtek , hogy nékünk — ( *8 ) — (A) Deut. 32. 29. (B) Ecclis. 7. 3,