Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b
C *<Si ) egyedül köll mindnyájunknak számot adnunk , de ki senkinek másnak, hanem önnön magának ád számot az d végezésiről , jelenlétele egy igazságos Bírónak , ki mindent igazságos mérő serpenyőben fontol meg, és ki a’ tsele- kedetek szerént szorosan büntet , vagy jutalmaz; jelenlétele egy megvilágosodott Bírónak, ki a’ szívek’ gyökerében olvas , hogy megtudja legtitkosabb érzeményiket azoknak; ki mindent lát, és semmit el nem felejt; ki mindent az ő emlékezetében kitörölhetetlen > bőtökkel följegyezve tart, következendő képpen , a’ ki elől semmi ki nem sudamlik, nem gondolat, nem kívánság, nem egy szó, nem egy szemnek pillantása, nem egy kéznek jeladása, nem egy mozdulás; jelenlétele egy mindenható Bírónak , ki a’ földi bíráknak fölötte, kik tsak a* test fölött gyakorolják az ő igazságokat, a’ testtel elvesztheti a’ lelket is, és örökre elvesztheti azt; jelenlétele egy meghajthatatlan Bírónak, * kit semmi sem indít meg, se’ hajlandóság, se’ szánakodás, se’ tekintet, se’ félelem, se' reménység. Az az, a’ mit a’ legvakabb s Jeg- nagyobban megkernénykedett bűnös szorgalma- tosabban nem nézhet bátorsággal; az az, a’ mi elnyomja őtet, a’ mi elrémíti ötét, a’ mi megszégyeníti őtet. Fejezzük be Szent Bernárd Apáturnak jeles eszméllete által, melly e’ beszédnek minden gyümöltsét bérekeszti magában. A három ítéletek közöl, mellyeken által köll mennünk, úgymint a’ világ' ítéletén,, a’ lelkiisméretünk’ ítéletén, és az Isten’ ítéletén, Szent Pál Apostol megvetette az elsőt, felelt magának a’ másodikról, de rettegett a’ harmadiktól. Megvetette ő az elsőt, mikor mondotta: legkevesebb nékem, hogy a világ ítél engem. Feleit ő