Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( $55 )

lyet mi annyiszor hoztunk volna magunk ellen. Akkor fogják a’ bűnösök, úgymond a? Bólts , megérzem jobban mint valaha az ő bűneiknek egész terhét: akkor fognak keservesebben mint valaha siránkozni azokon; És nyögni Jognak. (A), Akkor fogják látni nagyobb irtózással mint valaha azoknak minden szörnyűségét s minden gyalázatját: És gyalázatban lesznek a holtak között örökké. (B) Akkor fognak félni nagyobban mint valaha azoknak iszonyú következésből; Gondolkodnak az ö bűnökről félvén. (C) Akkor elfognak nyomatni azoktól, es szorporkodni fognak azokon: Tellyességgel elpusztulnak, és akkor az olly nagyon megsértetett, és olly gyakran megvettetett lelkiis- méret tanúbizonyság, és Bíró, de akkor közönséges tanúbizonyság, és Bíró, tellyesen, és hitelesen megfogja boszúlni rajtok az ó jussait: És ellenkezvén ellenek megjéddik ókét az ó hamisságok.

Igaz lelkiisméret, mellytöl ez élettől fog- vást is se’ mindenkor se’ tellyeséggel nem menthetjük meg magunkat. Ez följegyzésre méltó. Mert nem függ az mi tőlünk, hanem legyen vagy ne legyen mi nékünk az a’ világosságunk, mellyel az Isten világit mi reánk, és a’ mint a' Próféta beszéli, mellyet Ő a’ mi lelkűnkbe bemetszett, bényomván nékünk azt az okosságnak bélyegét, melly egy része önnön magunknak : Reánk jegyeztetett Uram az orczád világossága. (D) ISem függ mi tőlünk kitörűlni azt az isteni bélyeget. Miolta tetszett az Istennek megadni nékünk azt az elmének igazságát, mint első malasztot ? és minden más malasz(A) Sáp* 4. 19. (B) Ibidem. (C^ Ibid, v. 20. (D) F*ú. 4. 7.

HL