Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

megtérésének , mellyet o legkevesebbé halad meg , és mellynek a’ tapasztalás mutatja nékünk, hogy a’ mi erőtlenségünk nagyobbari alávetve vagyon maga’ megadásának. Vagyon- é okom élőtökbe tennem e’ négy tzikkelyeket * mint legalkalmatosabbakat arra, hogy bényo- mást tegyenek a’ti elméteken? Hanem hoznék is elöl arról más próbát hanem egyedül a’ világ’ szokását, nem lenne-é elegendő arra, hogy a’ felöl meggyózettessetek ? Halgassatok engem, és soha el nefeledjétek illy üdvözséges oktatásokat.

Nagyobbra bötsülni az Istent a’ teremtésnél ; és midőn arról vagyon a’ szó , hogy nem gondolat szerént, hanem tselekedettel Öszveha- soniíttason eggyike a’ másikával , midőn mind eggyike mind másika egyenlő ügyben vagyon ^ lábaival tapodni a’ teremtést, hogy adasson meg az Istennek a’ tisztelet, melly illeti őtet * a’ fölött forog az egész isteni tisztelet, és az forgatja föl az emberi tekintetet. Mert miért hívjuk mi azt emberi tekintetnek? ha nem azért úgy mond az Oskolák’ Angyala Aquinomi Szent Tamás, hogy ezer alkalmatosságokban nagyobban bötsülteti velünk a’ teremtést, mint sem az Istent. Az Isten tudósit engem az ő akarati felöl, tudtomra adatja az ő parantsolatit; de az ember, a’ kinek én tetszeni akarok, vagy félek hogy ne tessek néki, nem hagyja jóvá azokat; és én, a’ kinek akkor végezést köll tennem , abban egyedül a’ szándékban, hogy testek vagy ne talántán tetszésére ne legyek az embernek, Isten ellen pártütővé leszek: nagyobb tekintettel vagyok tehát valóban az emberhez mintsem az Istenhez, és noha meggyőzetettlegyek az Isten’ Vagyonságának jeles volta ’sleg- föllebbvalósága felöl, az egy adiában lévő meg- Advcnt /. Könyv. 2

— C 353 ) —