Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

szén nékem: Megelégszem mikor megjelenik a te dütsoséged.

E’képpen beszélte Dávid. Öregbítés kép- pen-é , vagy magán kívül való ragadtatásban beszéllett ő úgy? Nem, Keresztények! beszél- lett ó az ó lelkében támadott elóérzemény szerént; nem köll tsudálni, ha Ő , az általam hírdettetett igazságtól megindítatván, olly erős kimondással élt, mint ez : Megelégszem ; azért, hogy tudta ó, hogy az a’ Választottak’ dütsó- sége ’s jutalma, melly után Ó ahétozott, nem volt semmi egyébb , hanem önnön magam. Mert tanítja még a’ hitünk, hogy önnön magának az Istennek köll a’ mi jutalmunknak lenni. Úgy vagyon: Én önnön magam, (A) mondja az Isten az Ö szolgájának Abrahámnak , én önnön magam , ki a' te Urad 's Istened vagyok , leszek a' te jutalmad 's boldogságod. Én kívülem semmi nem lehetne az, és az egész én dütsósé- £em nálam nélkül nem lenne elegendő néked : Önnön magamra volt szükségem nékem, hogy boldoggá tegyelek téged; és azért nem Ígérek én te néked más jutalmat, hanem önnön magamat ; engem fogsz te bírni. Már , könnyű megfogni , miként mívelheti az emberben az Istennek bírása azt az isteni foganatot, mellyet Dávid ezen szó által iparkodott kimondani: Megtelek. Mert az , Kedves Halgatóim ! az e- gész titka annak a’ megfoghatatlan boldogságnak , mellyel fognak élni a’ Szentek a’ mennyben. Istent fognak ók bírni, tele lesznek ok. Istennel. Megrészegúlnek a te házad bóvségétol.

(B) Megfognak ók részegedni, ó én Istenem! a bóvségtól, melly a’ te házadat bétólti, és d te gyönyörűséged patakjából itatod ókét. (C) Mi- ( *6 ) (A) Gern 15. i, (B) Fsai. 3,5. 9. (C) Ibidem.