Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a
( 247 ) k gének áldomásival; egy Istent, ki, hogy sze- retendöbbé tegye magát, a’ Fölségnek minden készületét leteszi , és megemberesedik , nem tsak annyira hogy látszasson , hanem hogy legyen valóban ember mint te; egy Istent, ki kisded gyermeketske’ formája alatt jön könyörülni rajtad , és siratni, nem maga nyomorú- ságit, hanem a’ tieidet; úgy akart ö születni, mondja arany-beszédű Szent Péter, mert szerettetni akart. Szívindító , és minden eszméllésinkre méltó szó: úgy akart ó születni, mert szerettetni akart. Születhetett volna ó, és tsak rajta állott hogy szülessen, a' Királyi nagyságosságnak pompájában ’s fényességében; de e’képpen születvén tsak tiszteltetett, bötsültetett, ’s féletett volna, ó pedig szerettetni akart: hogy pedig szerettessen , köllött megaláznia magát szinte’ mi hozzánk ; hogy szeretessen, köllött hasonlónak lennie hozzánk ; hogy szeretessen , köllött szenvednie mint nekünk, és azért akart születni erőtlenségnek s megaláztatásnak állapotjában, mellyben ez a’ Titok jelenné teszi nékünk citet : Úgy akart születni, mert szerettetni akart. Mutassatok annakutána, Keresztények ! haragos és durva ábrázatot másoknak ; bánjatok velek mint rabszolgákkal, hatalommal , keménységgel, és nem mint atyafiakkal , békességestűréssel, kegyességgel: legyetek meghajthatatlanok vz ó könyörgésikre , *s érzéketlenek az ö szükségikre. Nem-e annyi az, mint meghazudtolnotok isteni tiszteleteteket? JNem-e annyi az, mint megszegnetek az emberiségnek jussait? Véghetetlen volnék én, ha akarnám kifejteni ezt az erköltsitanítás» hoz való tzikkelyt egéss kiterjedésében.
