Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

C 2S<5 )

nuljátok meg azt én tőlem, mivél nints más hanem én, a’ kitol azt lehessen megtanulnotok, és az egész Philosophia, mind eddig megnetn taníthatott benneteket arra : tanuljátok meg azt én tőlem, ki nem egyébért jöttem, hanem , hogy letzkéket adjak arról nektek, és ki, hogy azt jobban elhitessem veletek, önnön magam megaláztam, és semmivé tettem magamat, az az: tanuljátok meg tőlem, hogy a’ békesség, és a’ kevélység két öszveférhetctlen dolgok ; hogy a’ ti szívetek , akár mit tegyetek ti, és akár mit tegyen a' világ érettetek , soha nem fog megelégedni, mind addig, míg a’ nagyra» vágyódás, hiúság, és a’ dütsoségnek szeretető fog országiam; következendoképpen, hogy a' végre, hogy valaki megtalálja e’ földön az em» béri boldogságnak közép pontját, hogy megnyerje azt a’ lélek’ békességét, melly kiváltképpen az Istennek ajándéka, szükséges alázatosnak , és igazán , s állandóul alázatosnak len-; nie: Tanuljatok tőlem , mert szelíd vagyok, és alázatos szívéi > és nyugodalmat találtok leikeitek- nek. (A)

Mert, Atyámfiái, úgymond Szent Bernárd Apátur, azt akarta jelenteni nekünk a’ megtestesült Istennek Böltsessége ebben a’ fölséges Titokban. Mivel mi testiek vagyunk , és mint ollyak semmit egyebet, hanem tsak testit megfogni szoktunk, az Isten’ Igéje^önnön maga testé lenni akart, hogy jöjjön érezhetőképpen, és azon Szent Atyának mondása szerént, testiképpen tanítani minket , hogy az alázatosság az egyedül való út, melly, arra a’ szívnek olly üdvözséges , sőt magunk’ megszentelésére egy- átallyáhan szükséges, nyugodalmára vezet. Ha

(A) Matth, ii. 19.