Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

( "24 )

kább kevesebbé lehetséges föltalálni azt? nem* é a’ nagy szerentsékben találtatnak a’ nagy keserűségek ? és ki mondhatná meg számát azoknak, kik tsak azért értek azokra, hogy szeren- tsétlenebbek legyenek, és kogy azon keserűségeket elevenebben megérezzék ? A’ világ azonban semmit sem kéméllett meg, hogy az ö nagyravágyódásokat megelégítse, és hogy jó akaratival meghalmozza őket. De egyszer s mind nem mulasztotta el a’ világ az ö jó akarati közé keserűségnek magvait egyelíteni, mel- lyek azoktól elválaszthatatlanok voltának, és mellyeknek nagy hamar annakutána fájdalmas gj'ümöltsöt kölíött hozniuk. A’ világ , hatalmasokká s gazdagokká tévén őket, adott nékik mindent, a' mi hatalmában volt: de nem adhatta nékik azt a’ béelégedést, azt a’ szívnek békeségét , melly nélkül sem a' hatalmasság, sem a’ gazdagság nem gátolhatta meg azt, hogy az Ő állapotok ne lett volna gyötrelmes állapot. Ámbár minő boldogoknak látszattak ők lenni, mennyi hibázott nékik arra, hogy azok legyenek ? Fogjátok ti mondani nékem, hogy nem köllött nékik másra, hanem önnön magokra vetniek, mivel ók nem egyébért voltának boldogtalanok , hanem azért, hogy telhetetlenek voltak, Én pedig azt felelem : de nem tekintvén a jó akaratokat, mellyekkel a1 világ meghalmozta őket, miért voltának ők telhetetlenek, ha nem azért, úgymond Arany-szájú Szent János , hogy megismértetett , bizonyos, és örök igazság az , hogy a’ világ’ jó akarati , ámbár melly bővségeseknek képzeljük mi azokat magunknak , soha nem elégíthetendik be az emberi szívet,

Akár hogyan legyen az , Keresztények ! behozom én onnan az Isten’ Választotti’ jutalmá-