Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

I

nunk az, hogy a’ legkissebb gráditsa annak a dütsoségnek , mellyet mi várunk , tellyessen és usorával mes: fos; káraílanítani minket min- denben, a’ mi fáradságossabb ’s bajossabb a' menny-ország’ útjában.

Abban állott a' Szentek’ boldogsága. Jártának ők , úgymond a’ Szentírás , és üdvözsé- ges töredelmességnek lelkében könnyeket hul- lasztottanak, földbe vetvén az ő érdemeiknek drágalátos magvát: Menvén mennek, és sírnak ifala elüt tv én az Ö magvokat. (A) De vigasztalták Ők magokat azon gondolat által, hogy hamar visszajövendenének diadalmasok , és örömmel tellyesek, hozván magokkal a’ bővséges aratást, mellyet ők bészedendettek volna; az az: hozván magokkal a dütsoségnek megmérhetetlen kintseit, mellyeknek az Istennek általok tett tsekély áldozatok’ árának köllött lenni: Megjővén pedig örvendezéssel jonek, hozván az ó kévé- jeket. (B) Bírták ők az Ő lelkeket békességes- túrésben, fundálván magokat abban a’ reménységben, hogy nem sokára hallani fogják azokat a’ gyönyörködtető szavakat : Miért hogy a kevésben hív voltál, sokat bízok redd. (C) Azért hogy te kitsiny dolgokban hív voltál, én nagy dolgokat fogok tenni te éretted, semmit sem fogok kémélleni a* te boldogságodért. Menj- be az Urad' örömébe \ (D) azért hogy a’ te Istened* öröme igen nagy arra, hogy te beléd bémenjen. Mert ollyan , Kedves Halgatóim! V veleje a’ Titoknak, mellyet mi ünnepiünk , és azt köll R Szentek’, és az o dütsŐségek’ látásának bésúgnia nekünk: szolgálok én egy Istennek , ki nem tsak hív az ő ígéretiben, ha(A) Psal. 125. 6. (B) Ibid. V, 7, (C) Matth. 25, 21, (P) Ibidem.

— ( 22 ) —