Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

( zoz ) —

Me, és elobeszéllvén, nem többé az Ó nyorfío* rűságit, hanem az Úr’ irgalmasságit) melly nagy gyönyörűséget találtam én egyszerre a’ világ’ vétkes gyönyörüséginek való ellenmondásban , és melly könnyű volt elhagynom azt , a’ mit elveszteni annyira féltem ! Mert, ó én Istenem, ki egyedül való igaz , legföllebb való , ’s lelkemnek megtöltésére tehetséges jó vagy , te voltál nékem minden gyönyörűségek helyett , és az az öröm , hogy láttam végtére magamat néked alávetettnek lenni, az az öröm, hogy felűlhaladtam önnön magamat , neminémű gyönyörűségesebb dolog volt nékem , mint sem valamennyi elubbeni gyönyörűségim. A’ kép- pen Szent Ágoston’ penitentzia - tartása meg- igazlotta az Isten’ Fijának ígéretét : A’ világ örülni fog, ti pedg megfogtok szomorodni; de a ti szomor&ságtok, az az : a’ ti penitentzia-tar- tástok , melly tulajdon képpen 's egyedül az az üdvözséges szomorúság , mellyről Szent Pál Apostol a’ Corinthusiaknak örvendezett, a ti szomorúságtok ör‘ómre fog fordulni > (A) és az az öröm lesz a’ száz annyija a’ világ’ minden öröminek , mellyektöl ti meg fogjátok fosztani magatokat;.

Felelj nékem, mondja a’ világ’ Fija , arról a’ penitentzia-tartásnak köllemeteségérol, és mái naptól fogyást megfogok én térni : tégy bizonyossá engem, hogy az az öröm nem fog hibázni nékem , és én kárhoztatni fogom magamat mindenre, a’ mi a’ penitentzia-tartásban keményebb. Megtsalod te magadat, úgymond Szent Bernárd, és rosszul okoskodol. Hitetlen es világi gyönyörűségekben merűltt lévén a’ minő te vagy, akár miként felelnék én arról;

(A) Joan. 16. 20.