Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

( 195 )

nekünk, és ha ollyan volna is az, a’ minőnek azt a’ mi tulajdon szeretetünk, és a’ világ’ lelke ábrázolja nekünk, mivel azt az Isten parantsol- ja, nem köllene nékünk egyebet tennünk, hanem bátran alávetnünk magunkat annak , és igazságos volna, hogy a’ mi kényességünk helyt adna a’ hagyomány’ szükségének ’s erejének 'r mert Tertullianusként előbb való a’ parantsolónak tekintete és hatalma, mint a’ szolgának haszna. (A)

De az Isten, Keresztények! nem akar olly egyátallyában, se’ olly legföllebb való hatalom^ mai bánni mi velünk; az Ö nagyságára méltó engedöség által tudja ő olly jól megmértékleni a’ dolgokat, hogy a’ terh nem tsak nem nyom le minket, hanem könnyűvé is lészen nékünk; és ha akarja, hogy magunkat a’ penitentzia- tartásnak minden keménységűé kárhoztassuk, gondja vagyon egyszer’smind arra is, hogy találjunk azokban minden kenetet, melly azokat megenyhíthesse nékünk.

Nem tsalatkozott meg tehát ugyan azon Tertulliánus; és noha egyébaránt a’ peniten- tzia-tartás felől messzeűzött érzeményi vágynak néki, igazságosan beszedett ő, mikor mondotta másutt, hogy a’ penitentzia-tartás a bűnös embernek boldogsága légyen. (B) A’ ki e’ jó erkőltsnek foganatit nem tudná, vagy tsak egy részét tudná , tsú- fosnak látszatna annak ez a’ mondás. Mert mi kevesebbé alkalmatos látszatóképpen az ember’ boldogságának szerzésére , mint az, a’ mi sanyargatja az ő lelkét , megfeszíti a’ testét, vitatja a’ természeti indulatit, kötelezi Őtet önnön

(A) Tertull, lib, dé poenit. (B) Idem ibidem.

N %