Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a
( 182 ) tzia-tartásom hamis tehát es képzeltt, ha nem jár azzal az a’ buzgóságnak ’s keménységnek lelke, mellyel koll nékem önnön magamat ítélnem ’s kárhoztatnom. És az tétette, kedves Halgatóim í Dáviddal azt az annyira bötsültt könyörgést, midőn az Istentől, mint különös kegyelmet, kérte, hogy ne engedje, hogy az ő szíve valaha reá hajoljon azokra a’ gonosz igékre , az az: azokra a fogásokra , mellyeket az ördög bésúg nékünk tulajdon magunk’ megigazlására, és hogy mentségül szolgáljanak nékünk a’ mi bűneinkben : Ne hajts a síivemet gonosz igékre a* bűnökben való mentségek mentségére. (A) De kitsodák azok a' világ' Választotti, kérdezi Szent Ágoston kimagyarázván azokat a’ Zsoltár’ igéit: Nem részesülök azoknak válasz- tottival ? (B) Azok , megfelel azon Szent Atya, titkos kevélységtől, valamint a’ Farizéus, meg- eloztetett bizonyos lelkek , kik nem ismérvén magokat , mindenkor kedvek szerént ítélnek önnön magok felől , és bizonyosoknak tartják magokat az ő jámborságok felől; kik sem az ő tévelygésiket, sem az ö erőtlenségiket gyanúságba nem veszik, kik az ő rósz erköltsikből jó erköltsöket tsinálnak magoknak ; kik az ő természeti indúlatiktól elámíttatván , a’ bosszúállást igazság’ tselekedetinek, a’ rágalmazást igazsághoz való buzgóságnak, a’ nagravágyódást az ő kötelességekhez való ragaszkodásnak veszik , kik közönségesen a’ világon legnagyobb bűnösöknek valják magokat , de különösen soha meg nem engedik azt, hogy ők hibáztak; egy szóval, kik szünet nélkül megigazolják mago(A) Psal. 140. 4. (B) S. Auguüinus in Psal. 140.
