Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

( *78 )' —

Corinthusiakhoz írott levélnek jeles igéiben, a hol Szent Pál az első híveket oktatván, ezt a’ nagy-értékű tudósítást tette nékik : Hogyha mi magunkat megítélnök nem Ítéltetnénk meg ugyan. (A) Azért magasztalták az Anyaszentegyháznak Szent Atyái olly nagyon a’ penitentzia- tartásnak érdemét, mondván, hogy hatalma vagyon annak fölszabadítani neminéműképpen bennünket az Isten’ hatalma alól. Ah fölkiálta Szent Bernárd, melly hasznos nékem az az ítélet, mellyet én önnön magam felól teszek, mivel az kivészen engem az én Istenem’ ítéletétől , melly olly rettenetes ! Úgy vagyon, mondá az az Isten’ embere, noha bűnös, noha hamissággal terhelve vagyok, akarok én megjelenni azon rettenetes bíró előtt, de akarok már egészen megít éltetett megjelenni előtte, hogy semmit ítélni valót ne találjon többé bennem, mert jól tudom, és ó önnön maga bizonyossá tett engem abban, bogy Ó soha nem fogja ítélni azt, a’ mi egyszer megítéltetett volna.

Ezek úgy lévén, Keresztények! nem mond- hatom-e én helyesen , hogy a’ bűnösnek önnön magához való keménysége a’ penitentzia-tar- tásnak voltaképpen szükséges minéműsége ? Mit teszek én, folytatja tovább Szent Bernárd (és ezt mind-egyikünknek köll magunkhoz alkalmaztatnunk, hogy olly készületbe tegyük magunkat, a’ minőt a’ közellévó nagy Ünnep kíván) mit teszek en, akár midón a’ peniten- tzia-tartásnak íféló-székénél megjelenek az Isten előtt, akár midón ezt a’ szent jó erköltsöt ar lelkemnek rejtekében gyakorlom? Azt teszem, vagy azt köll tenni akarnom, a’ mit az Isten-<A) i. Cor. íi. 31.