Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

( i« )

többel tartozik Katholikus és igaz értelemben, a’ mivel tartozhatik nekünk , annál gazdagabb Ő , hogy megelégítsen minket: gazdag , úgymond a’ Szent írás, minnyájoknak, kik segítségül hívják. (A) De még sokkal gazdagabb , mondja Szent Bernárd , minnyájoknak azoknak, kik híven szolgálnak néki. Valamint hogy 6 a mi imádságinkat magának alkalmatlanságára lenni soha nem tartja , úgy az ö kegyelméből nyertt érdemeink soha nintsenek terhére.

Bizonyosok vagyunk mi tehát ö felőle; és ha mi ó érette munkálódunk a’ dütsőségnek, mellyel élnek a Szentek, reménységében, ámbátor bűnösök vagyunk, vagyon nekünk az a’ vígasztalásunk, hogy mondhatjuk mint Szent Pál: az a’ reménység nem szégyenít meg engem ; (B) minden más reménység tsalárd, de az soha sem fog megtsalni engem. Százszor lehetett megbánnom , hogy sokat tartottam az emberekre , és sokat reménylettem tőlek; de nem merném mondani, se’ azon panaszolkodni, hogy az Isten hibázott volna valaha nékem; és ha én olly háládatlan lennék, hogy azt gondolnám, nem tsak az ő igazsága, hanem irgalmassága - is ellenem támadna ő érette.

Bizonyos vagyok én az én Istenem felől : imádandó állítás , mellyből azokat a’ szent és építő szententziákat hozta ki Dávid, mellyekről egy Kereszténynek , kivált az Udvarnál , életének minden napjain köllene elmélkednie. Jobb bízni az Urban, mintsem az emberben. (C) Jobb az embernek az Úrban helyheztetni reménységét, mint sem a' földi Fejedelmekben. (D) Király az, ki azt mondotta; az pedig, a’ ki előtt én be(A) Rom. 10. 12. (B) Rom. 5. 5. (C) Psal. 117. 8. (D) Ibid. v. 9.

szél-