Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

•' ( ‘i )

zetek, és ne felejtsetek el semmit ebből a’ jeles erköltsi tanításból.

Érdemek , mellyeket az emberek nem ismernek. Valóban, egyedül ezen okból hány elveszett érdemek vágynak a’ világban ? hány nem tudatottak ? hány elfelejtettek? hány üdo által eltörultettek ? hány barátságtalanság által elrontatottak ? hány a’ sokaságban elfojta- tottak ? Véghetetlen volnék én, ha tovább akarnám űzni ezt a’ dolgot. Az Istennél nints semmi ollyas, a’ mitói köllene félnünk: ámbár mino természetűek legyenek az érdemek, mellyeket mi nyerünk ó előtte, isméri ó azokat, kü- lömbözteti Ő azokat, megteszi ö azoknak meg- külömböztetését, megfontolja azokat a’ Szenthelynek mérö-sei'penyojében, megtartja azoknak emlékezetét, soha einem veszti szemei elói azokat.

Az Ó isteni értelmének eleven világosságitól megvilágosíttatott lévén, isméri Ó a’ homályos érdemeket olly jól, mint a’ fényeseket ; a’ belső és elrejtett jó erköltsöket olly jól, mint azokat , mellyeket tsudálják ’s hirdetik az emberek. Hány Szentek vágynak a’ mennyben , kik soha nem látszattak azoknak, a’ mik voltak, és kiknek szentsége, noha tökélletes volt, soha nem ragyogott, meddig e’ földön éltek? Az az alázatosoknak vigasztalására való.

Úgymint Isten , szíveknek visgálója, békát ó az érdemnek gyökerébe , melly a’ szív. Az az , embereknek isinéretlen szívnek érdeme ismeretes, és egészlen isméretes ő néki, és onnan jón, hogy ó bötsűli nem tsak a’ mi té- teményinket’s tselekedetünket, hanem s zándé- klnkat is, és kívánságunkat; nem tsak azt, a mit mi ó érette tselekszünk, a mit ő érette szenvedünk, a’mit ó érette elhagyunk ; hanem

í