Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025

azoknak ditséretei, és hizelkedesei által meg vesztegessenek , és el bizakodóvá lehessenek. — bött (o vakmerőségnél nagyobb vakmerőség!) még a’ leg szentebb igazságokhoz is mérészlik ki nyújtani szentségtörő kezeket, hogy vagy egy vak, és lelki esméretet némitó bizodalomra, vagy pedig szerfelett való félénkségre indíthassanak bennünket. — Egy szóval, az egész világot, annak minden teremtett állatjaival együtt Zászlójokhoz esketik , hogy minket tőrbe ejthessenek, a’ Böltsnek azon szavai szerént. ,,Az Isten teremtett állati gyiilölségé lettek , és az emberek leikeinek késértetivé, és az esztelenek lábainak törivé a).

4-Meg goldolván tehát ezek után, erőtlen tehetetlenségünket, vakságunkat, és a’ roszra való természeti hajlandóságunkat, hogy tehetnénk fel magunk felöl, hogy ellenségeinknek ellent állhatunk, annak oltalmazó , és védelmező segedelme nélkül, a’ ki véghetetlen hatalmas , és véglietetlen hölts lévén, egy tekéntésével is meg törheti az ellensé- ginknek minden hatálmát és erejét, és el enyészt- heti minden intselkedéseit ? hogyan kerülhetnénk el mind azon vermeket, mellyeket nekünk mindenütt ásnak, és olly mesterségesen el titkolnak előttünk, ha nem híjuk aztat útmutató kalauznak, a’ ki a’ mennyet, ’s földet teremtette, a’ ki egyedül bátor- ságosan vezérelhet annyi sok veszedelmek közt bennünket? abba a’ karba helyheztetvén minket, hogy megszabadulásunknak azon vig énekét Sz. Dáviddal énekelhessük : ,,Áldott az Ur a’ ki minket nem adott az ellenségek fogságába, a’ mi lelkünk ki ragadtatott, mint a’ veréb a’ vadászok tőréből, a’ tör meg rontatott, és mi meg szabadultunk. 11a az Úr közöttünk nem lett volna, talán elevenen el nyeltek volna minket.“ b) „Reménylhetnénk e’ hogy az

66

a) Bölts, könyv. 14. 11, b) Zsolt, 123,