Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025
mi)««« lági dolgodat semmire betsiilnék, minthogy azok raulandók, és a’ kik tsak azokról elmélkednének, a’ mcllyek láthatatlanok, minthogy azok örökké tar- landók. A’ kik ezen világnak minden gyönyörűségeit, és bajait méltatlan dolgoknak szemlélnék, mellyek őket a’ világhoz kaptsolhatnák, vagya’mel- lyekkel foglalatoskodnának, és töpi'enkednének , —• és erős fogadással nyilván vallanak, hogy az ollyan. véghetetlen jóságoknak, és roszszaknak léteiét hinni akarják, mellyeket testi szemmel látni nem lehet, hogy reményleni és szeretni kívánnak ollyan boldogságot, mellyet a’ szem soha nem látott, a’ fül soha nem hallott, és az embernek elméje, soha meg nem foghatott; -—- végtére a’ kik ne ragaszkodjanak e’ világhoz, hanem az örökkévalósággal foglalatoskodjanak — cs a’ kik hitek, reménységek, és szeletetek által Sz. Pálnak mondása szerént ,,a’ szenteknek polgár társai, és az Tstén háza népei legyenek a). 4* Felettébb hasznos tudni minden embernek azon idvességben járó dolgot, hogy t. i. a’ keresztényi Reménység olly el kerülhetetlenül szükséges mint a’ Ilit; és hogy Reménység nélkül lehetetlen idvezülni. — Kevés Keresztény vagyon, a’ ki ne irtózna mind azoktól, mellyek által a1 Hit, a’ vagy tsak a’ természeti jó erköltsiség is meg sértődhetnék , azonban annál többen vannak ollyanok , a’ kik mind azoktól, a’ mellyek a’ keresztény Reménységet megsérthetnék, annyira nem irtóznak. — Az illyenek igen aggódnának, ha tsak leg kissebbetis kételkednének a' Hitről, vagy ha szántszándékkal a' tiszta élettel ellenkező gondolatokat forgatnánakel- méjekhen ; ellenben pedig (a’ mi meg foghatatlan !) nem félnek magokban meggyengitni, sőt egészen is elfojtani a’ keresztény Reménységet, szívhéli nyug- hatatlanságnak adván tellyességgel magokat, és min3? a) Eff. II. 1. 9.
