Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025

nak, és erősen hidjék, hogy az Isten el nem hagyja őket a) és meg nem engedi, hogy erejek felett ke- serittessenek b) intvén őket: hogy az Úrba, és annak hatalmas erejébe bízzanak, hogy szíveket a' mindenható Malasztja által erősítsék c) a’melly többet munkálódhat bennek, mint mind, a’ mit kérünk, és eszünkel meg fogunk d); hogy annak meg nyeréséért szünet nélkül imádhozzanak , és az Úrba mindenkor vigadjanak, és örvendezzenek azon bizo- dalommal, hogy a’ ki őket Szent Fiának társaságába és az örökké való ditsöségre hívta, őket el nem hagyja, és megerősíti, és hogy ,,a’ki kezdette bennek az Üdvezségeknek eszközlését, azt el is végezi a’ Kristus Jesus napjáig e).”

XIII. 5.

Az Istenfélőket az meg ne háborítsa , és bizodal- matlanokká ne tegye, ha bár ezen békességet, és lelki örömöt nem is érzik tetszhetöképpen magokban.

1. Ámbár ugyan ezen lelki békesség és öröm a’ Sz. Lélekben a’ keresztényi szent élettel szorossan öszve vagyon kaptsolva, azért mind azon állal éppen meg ne tsüggedjenek, és meg ne ijedjenek azon istenes életűek, a'kik magokban ezen békességet, és vigásságot nem tsak nem tapasztalják , hanem még inkább gyakran lelkekben nyughatatlanságot, és keserűséget is éreznek , se el ne hitessék magokkal , hogy ez a’ keresztényi igazságban való nem részesittetéseknek jele. — Kristus Urunknak az utolsó vatsora után Tanítványaihoz tartott tsudálatos szép Oktatásában , mellyben olly annyira ditséri a'

29

a) Pet. I. 3. 14. 5. 7. b) Kori. I. jo, 13. Effe. ó- 10. c) Ziid. 13. io. Effes. 3. 20. Thes. I. 5. 16. 1, d) Filip. 4. 45. e) Pet, J, 5. jo.