Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025

és jó reménységet a’ kegyelem által a).” „Azért kérünk titeket, hogy Isten előtt méltán jái-nátok, a‘ ki hivott titeket az ö országába, és ditsőségébe b).” Ugyan azon Sz. Apostol azt akarja, hogy minden Hív magára értse különösen ezen ígéretet, mellyet &z Isten az ö régi hiv népének tett, t. i. „Nem hagylak téged, sein el nem hagylak e).” Úgy hogy bízvást mondjuk a’ Prófétával : „Az Úr az én segétöm, nem félek , mit miveljen nekem az ember d)” Sz. János Apostol is minden keresztény Hívre alkalmaztatja az örök életnek ígéretét, és azt akarja, hogy azt kiki a’ Hivek közül magára értse , és magát avval vigasztalja mondván : „Ezeket írom néktek, hogy' tudjátok, hogy örök életetek vagyon, a’ kik hisztek az Isten fia nevében, hogy néktek is társaságtok legyen velünk, és a’mi társaságunk légyen az Atyával, és az ö iiával, a’ Jésus Kristussal, és ezeket írjuk néktek, hogy örüljetek, és a’ ti örömetek telyes légyen e).’*

7. Midőn Jésus Kristüs azt mondotta. „Az én ju- haim az én szómat hallgatják, és én ismérem azokat, és követnek engem, és én örök életet adok nékik, és el nem vesznek örökké, és ki nem ragadja azokat senki kezemből f)” bizonyára nagy okának kelletett lenni, mert nem mondott volna Injába illyen tetemességeket. Es mi oka lehetett volna mas, mint mind azon juhaiban, a' kiknek az a’ szerentsejek van, hogy őtet esmérik, és telyes erejekböl igyekeznek az ő tanításait, és példáit követni, hogy egy eleven , és hathatós bizodalmát buzdítson fel, melly áltál erősen reménylhessék, hogy nekiek számokra rendeltetett legyen az örök élet, és hogy eztet semmi a’ világon tölök örökké el nem veheti. Midőn pedig bátorita az ö 711. Tanítvány it, mond27$

a) Thess. II. 2. 12. 13. etc. b) Thess. I. 2. 12. c) Zsid« ,3. 5. d) János I. 13, e) ibid, 1. 3. 4, f) S, Já* nos 10, 27.

s