Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025
ü51 hetne minket minden nyomorúságainkban , késértéseinkben , és mindenféle belső gyötrelmeinkben, ha minket kétségben hagyna, az az : egy forma bizonytalanságban a’ mi örökké tartandó boldogtalanságunkra nézve? Azon kétség, ha meg nyerjük e’ a’ szükséges eszközöket az idvességre , vagy nem ? ha örökké ídvezülünk e', vagy el kárhoztatunk? a’leg kinzóbb, és leg tűrhetetlenebb nyug- halatlanságoknak lenne ki merithetellen kútfeje. Nem lehet szörnyűbb dolgot képzelni, mint ha az embernek kételkedni kellene idvességéröl, akkor semmi igazságosabb nem lehetne, mint örökké vir gasztalás nélkül magát szomorúságnak , és búnak egészen ereszteni . ha egész életében kéntelen lenne az ember, örökké való boldogulásáról, és arról , hogy t. i. a’ Reménység öszsze nem férhet a’ kétségeskedéssel, kételkedni. A! Sz. Lélek , a’ Reménységet minden féle nyomorúságokban , és sanya- ruságokban vigasztalás, öröm, és erősség kútfejének nevezvén, egyszersmind ki nyilatkoztatta nekünk azt is, hogy annak állandónak keil lenni, és ki rekeszteni minden némü szánt szándékkal való kétségeskedést. 3. Sz. Jakab Apostol szerént : ,,Hittel kell kérni, semmit nem kételkedvén, és semmit nem habozván.’’ a) Tehát hasonlóképen úgy kell reménylenünk is , mint hogy a’ Reménység a’ keresztény ájlatosságnak, és imádságnak, a’ lelke. — Az Ür Jésus Kristus a’ Sz. Evangeliomnak több helyein annak erős hitelére kötelez minket, hogy mindenek, a’ miket kérünk, meg fognak adatni nekünk, abból senkit ki nem vévén : „Minden a’ ki kér , úgy mond: vészen, és a’ki keres talál, és a’ zörgetönek meg nyíttatik.” b) És hogy erről annál inkább bizonyossá tegyen minket, ezen ígéretét szokott esküa) Jak. ], 6. b) Matt. 7. g.
