Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025

.kebelébe sóhajtott panaszra. Utoljára pedig azt azért tselekedte, hogy nekünk ez által meg mutatná, hogy mi is a’ szerént a’ mérték szerént, a’ miilyenben az isteni malasztban részesülünk, kétségbe esés nélkül el szenvedhetjük az Isten részéröl némü némü képen úgy látszott el hagyattatásunkat, és még akkor is minden kegyelméből úgy tetsző ki rekeszte- tésünket, midőn hozzá leg szorosabban ragaszkodunk.

9. Igazságtalanok lennénk tehát, ha mindezen szív szorongató próbákat, ezen minden érzékenységre . ható vigasztalástól való meg fosztatást, ezen belső tikkadást, mint az Isten haragjának bizonyos jelét tekéntenénk. — Ellenben ezen lelki gyötrelmeket , nem külömben mint a’ testi sanyaruságo- kat az Evangelioinnak, és az Apostoloknak tanítások szerént úgy kell nézni , mint az Isten hozzánk vonzó szeretetének, és bennünket idveziteni való el tökéllett szándékának leg tsalhatatlanabb tanúbi- zonyságit, a ki minket t. i. a’ lelki vigasztalástól való meg fosztas által is, nagyobb és nagyobb tisztulásunkat eszközleni akarja, nekünk egyedül azt az örömet engedvén, mellyet az ö akaratjának telyesitésében találunk, ez által tisztább , és szen- tebb kötelekkel minket magához szoritani kivánván. Azért ezen kemény próbákra, a’ mellyekrö! itten szó vagyon , igen ritkán tétetnek azok, a’ kik még tsak kezdetén vannak a’ jámbor szelid életnek, és a’ kiknek isteni félelmek még gyenge, és elegyes sok hibákkal. Innét közönségesen az efféle szenvedésekkel tsak későbben , és sokára meg térések után szoktak próbáltatni, minek utánna t. i. istenes életek erősebb gyökereket hajtott, és a’ mikor már jobban meg foghatják, hogy az illyen próbálásban nem tsak nints attól mit félniek, mintha az Istennek haragja szállott volna reájok, hanem ellenben bátran minden féle jó okokból el is hitethetik magokkal, hogy az Istentől már jobban szerettetnek, a’ mint ez bő248