Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025
seggel Mérettessenek; kérjük tehát eleven hittel, és buzgó reménységgel az Istent, hogy mind azon nehézségek , mellyeket a’ keresztényi jóságos tsele- kedetekben találunk, minket azoknak gyakorlásától el ne vonjanak, eine ijeszszenek. és tüstént fogjuk tapasztalni, hogy a’ mi nekünk bajosnak, és lehetetlennek látszott lenni eleinte , azonnal könnyű lesz , és hogy az Isten hatalmas mindeneket bőségesebben meg tselekedni, hogy sem kérjük vagy értjük a). v. $. A’ Reménység meg enyhít minden testi, és lelki nyomorúságot. j. Ha olly annyira nehéz gyarló természetünknek gyakorolni a’ keresztény Jóságokat, és meg zabolázni a’ testi kivánságokat, bizonyosan annál több bajba, és fáradtságba keiül keresztény módra bé- kességesen el szenvedni minden testi, és lelki gyötrelmeket, és Ínségeket. — A' testi gyönyörűségektől való meg fosztatás nem hat olly szörnyű keserűséggel reánk, mint a’ nagy fájdalmaknak érzése. Ez a’ leg keményebb próba, a' mellyre tétethetünk, és még szerentsésen által nem esünk az efféle késértéseken , hogy igazán , híven , és ingathatlanúl ragaszkodunk a’ Jésus Kristushoz , mert úgy mond az írás: „Mibe bízhat, a’ ki soha meg nem késértetett b)” ? «. Azonban mit nem vihet véghez a* keresztény Reménység? Mindent békességei tűr, mindent meg enyhit, és kedvessé tesz. INints ollyan nyomorúság, olly terhes baj, és olly szörnyű fájdalom , a’mellyen a’ békességes tűrés, az abban talált vigasztalás, és jó kedv áltál ne győzedelmeskedne. „Reátok vetik 24« a) Sz. Pál Effesus, 3, 120, b) Jes, Sirak. 14. 9.
