Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025
Sz. Ágoston még azt is hozzá adja:** Uram! kérlek hogy meg halhassam olly erősen mond. „Dic animae meae, salus tua ego sum: Sic dic, ut audiam., C. i. Conf. c. 5. 23i A’ Reménységben áll a’ kereszténynek minden ereje. I. Az ember nem tapasztal egyebet magában egy áltáljában való erőtlenségnél; azért szükséges, hogy úgy szollván, magából egészen ki költözzön, és az Úr Jésus Kristusban keresse a’ hathatós erőt, a’ melly nélkül szűkölködik, minthogy az Úr Jésus Kristus isteni erősség, és azért adatott nekünk ld- vezitöül, hogy a’ mi erőnk lenne. Márpedig az a* hit, és Reménység, a’melly által magunkat az Úr Jésus Kristushoz, és az ö erejéhez kaptsolhat- juk. Valaki ezen módon az Úr Jésus Kristussal meg nem egyesül, magában, és tehetetlenségében mindég erőtlen marad. A’ ki pedig a’ hit és reménység által hozzá ragaszkodik, ki költözködik az erőtlenségéből, és ö benne talál egy mindeneken győzedelmeskedő erőt, mert a’ mi Istenben erőtlenség, úgy mond Sz. Pál: erösb az embereknél a)”, és az ördögöknek minden erejénél. És ezen ereje áltál a’ Jésus Kristusnak az embernek , ha azt megnyeri, egyszerre lehetséges , és könnyű lesz, a’ mi neki az előtt lehetetlennek lenni látszatott. Maga mondja az Úr Jésus Kristus. „Ha hihetsz és reménylhetsz, mindenek lehetségesek a’ hívőnek." „Légyen tehát hitetek az Istenbe , mert mindeneket, valamiket imádkozva kértek, hidjétek, hogy el veszitek , és meg lészen néktek b).” „Mert az Úr szemei erőt adnak azoknak, kik tökélletes szívvel hisznek, és bíznak ö benne c).” „És a’ kik benne bíznak meg nem erötlenittetnek d)." Az Istennek a) Kor. I, i. 25. b) Maik. 9. 22. 11. 22. 25. c) Krou] 16, 9. d) Mark, 2. 6.
