Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025

»»♦9m«

és tehetetlenségekkel töprenkedvén, készek mindenkor nagyobbító üveggel tekénteni szenvedéseiket, és mindent, a’mi velek esik. Éjjel nappal nyughatatlankodnak , kínozván magokat mind azon gyötrelmekkel , mellyeket valójában éreznek ; mind pedig , és még nagyobban azokkal, a’ mellyeket magoknak tsak képzelnek, és meg nem elégedvén a’ Sz. Evangéliom tanítása szerént azon gyarlóságokon való bánkódással, mellyek mindennap elkerülhetetlenül elkövetettnek , még azoknak félelmével is epesztik magokat , mellyek talán soha velek nem is fognak történni. Lehet e’ ennél tűrhetetlenebb kín? lehet e’ nagyobb pokol a)?”

VIII. j.

Az efféle késértésnek nagyobb tsábító ereje vagyon, mint a’ többieknek.

1. Azon késértések, mellyek az embert egyenesen ingerük a' nyilvánságos roszra, nem a’ legveszedelmesebbek , minthogy világos gonosz szándékok iszonyúvá teszi azokat. Ellenben azok, mellyek magokat az Istenféiöségnek palástja alatt a’ szívbe alattomosan bélopják, sokkal veszélyesebbek azokra nézve, a’ kik istenesen élnek ; mint hogy sokkál tsábitóbbak, és mivel az ollyan emberek észre nem veszik azon tört, mellybe őket az ellenség akarja ejteni. Az illyen veszedelmes ellenségek pedig a’ reménységet, és bizodalmát ostromló késértések. -— Az efféle késértést, úgy mond Sz. Ber- nárd, leg nehezebb fel fedezni, és annak eredete sokkal titkosabb, és intselkedése annál állandóbb, és erőszakosabb a’ többiekénél, minthogy egész t.sá- bitó tehettégét reménységünknek meg gyengítésére fordítja.

a) Sánc. Bern, in Psal, 90. Sóim. 1. d. 3,