Wittmann József: Miért ellenzi az anyaszentegyház a vegyes házasságokat? : Egyházi beszédekben Viser után magyarosította Wittmann József (Pozsony, 1841) - 02.490
II. A’ sz. Atyák nyilatkozásai és egyházi zsinatok végzései a' vegyes házasságok ügyében
51 azok, kik tulajdon keblőkben születvén, olly sok évek lefolyta után, minden nevelési fáradság daczára magokat végtére az örök romlás örvényébe zuhantják, nem gondolván meg, mit használ az embernek az egész világot elnyerni, ha lelki kárt szenved. Narbonni zsinat 1609, a1 vegyes házasságok megtiltásánál tekintvén a1 szentség méltóságát, mondá: katolikusok az eretnekekkel ne házasodjanak; mert nem szabad a1 kegyelmet árasztó házasság szentségét kegyelemre méltatlan eretnekkel fel vermi. Hogy ezen zsinatok azon esetre, ha minden tilalom daczára még is köttetnének vegyes házasságok , kivétel nélkül a’ születendő gyermekek a 1 katolika hitbeni neveltetését kívánták, kétségen túl van: de hogy ezt is világos bizonyság által erősíthessük , a’ kulmi zsinat szavait hozzuk elő: először az összegyűlt atyák eltiltják a’ lelkészeket a1 vegyes házasságok összekötésétől, sőt illy esetekben a1 jegyesek püspöki hatósághoz utasitassanak, pontos megvizsgáltatás végett, „valljon nem veszélyeztetik e’ a1 katolikus fél vallása, vagy születendő gyermekek katolika hitbeni neveltetése.“ Azután e’ püspöki hatóságok figyelmőket arra fordilandják, hogy a1 kevésbé vagyonos külön vallásu jegyeseknek semmi esetre se engedjék meg a1 házasságot, hanem csak a’ birtokosoknak, kik aránylagos tekintetben állnak, és azon ígéretet, „hogy a1 katolikus fél hit— toli elpártolásra ne csábitassék, és mind a’ két nemű gyermekek katolika vallásban neveltessenek,“ beteljesíteni képesek is. (Synod. Cul- mens. et Pomesan. 1745). — Azon kivételnek, hogy előkelő rendek könnyebben kapnak enge- delmet a’ vegyes házasságra, nem az az oka,
