Wittmann József: Miért ellenzi az anyaszentegyház a vegyes házasságokat? : Egyházi beszédekben Viser után magyarosította Wittmann József (Pozsony, 1841) - 02.490
II. A’ sz. Atyák nyilatkozásai és egyházi zsinatok végzései a' vegyes házasságok ügyében
37 lőtt házasságot? — Midőn sz. Ágoston legnagyobb örömére, a’ nőtlenségre magát eltökélő Comes Bonifácz hirtelen házasságra ’s pedig ariánus nővel lépett , csupán csak abban tudott ezen sz. ember vigasztalást és megnyugtatást lelni, hogy a’ mennyasszony elébb az eretnekséget megtagadván katolika hitre áttért. (>p. ad Bonifác.) Tovább azt mondja sz. Ágoston (ser. 46 de pastorib. in Ezech. XXXIV.): ha talán egy donatista valakinek azt mondaná: „én nem adom léanyomat neked nőül, ha csak át nem térsz a’ mi részünkre ; — úgy a’ katolikusnak felelni kell: ha veletek szövetségben lenni semmi gonosz nem volna, akkor nem beszélnének olly sokat ellenetek lelki pásztoraink, és tévedéstek miatt nem aggódnának annyira.“ — Ezen mondás valószínűvé teszi azt: hogy az akkori lelkészek nyilvános beszédeikben illy házasságokat rosszaltak, és a’ hívőket azoktól nyomatékosan óvták. A’ ki előtt a’ sz. atyák némi nemű tekintettel bírnak — ’s ki a’ katolikusok közül bátorkodna egyhangú bizonyitmányokat kevésre becsülni? — az nem lehet kétes, mit kelljen a’ vegyes házasságokról tartani. De haggyunk fel egyes atyák bizonylatai felhordásával, és halljuk : micsoda itéleket hoztak ők e’ fennforgó tárgyról külön nyelvű és tartományú gyülekezetekben 5 és ennek következtében vizsgáljuk meg a’ különféle egyházi zsinatok végzéseit. IT. A’ zsinatokban összegyűlt atyák már régi korban vizsgálat alá vették a’ vegyes házasságokat. A’ negyedik század elején vonja magára
