Wittmann József: Miért ellenzi az anyaszentegyház a vegyes házasságokat? : Egyházi beszédekben Viser után magyarosította Wittmann József (Pozsony, 1841) - 02.490

VI. A’ vegyes házasságok egyházi tilalma elleni kikelések czáfolata, és előadása azon feltételeknek

ről igazán meggyőződve, és a' hitvesed iránti szives szeretettől által hatva volnál, lehetetlen könnyelműlegel nézned annak tévelygésbeni létezését; elviselhetlen lenne reád nézve ama gondolat, síron túl talán örökre el lészesz attól sza- kasztva, kivel e' földön olly szoros összeköttetésben élsz. Se pihenést, se nyugalmat, se vigasztalást, se örömet, se békét, se vidámságot nem lelnél mindaddig, valamig nyilványos veszedelemben látnád hitvesed üdvösségét. Ezen öntudat neked na-ppal minden örömnek éldeletét megkeserítené; éjjel az álmát tőled távoztatná, és ha netalán szemeid álomra szenderednének is, rettentő álmák ébresztenének fel; magányban háborgatná nyugalmadat; a1 világ zájában kínzód volna; minden foglalatosságidba nyugtalanítólag bele egyveledne; leíkednek mélyében kínozna a1 bú ; szivednek megszakadása homlokodra volna rajzolva. Oh melly kötelesség lehet a1 katolikus hitvesre nézve szentebb, mint tévelygő hitvestársát megtéríteni! Hiszen veled egy test; közetkezőleg őt meg mentvén, saját lelkedet mented meg. Ne hagyj azért semmit próbálat- lanul; nyúlj minden szerhez, mellyel a1 keresztény szeretet javai, folyamodj mindenhez. Mit az Apostol Timó tanítványának mondott, azt mondom én is nektek vegyes házasságban élőknek: Kérlek titeket az Istenre, és a’ Krisztus Jézusra, a’ki megitéli az eleveneket, és holtakat, midőn megjelenik országának felségében; hirdessétek az igét, legyetek rajta alkalmatosán, és alkalmatlanul; oktassatok, és büntessetek; intsetek minden szelídséggel, és bölcsességgel (/£. Ti- moth. 4. v. 1—2} Igen is munkálódjatok szünet nélkül tévelygő hitveseiteknek megtérésén. Talán titeket rendelt az Isten azoknak őrangyalaivá; ti reátok bízza azoknak üdvösségét; ti rajtatok