Wittmann József: Miért ellenzi az anyaszentegyház a vegyes házasságokat? : Egyházi beszédekben Viser után magyarosította Wittmann József (Pozsony, 1841) - 02.490

I. A’ sz. írás tanítása a’ vegyes házasságról

4 megjelenik: akkor látszanék, mintha 0 már nem lenne ugyan azon Krisztus, ki magát ’s tanítását száz más alkalmakban a’ világnak ’s örömeinek olly szilárdul ellene feszítette. Mindazonáltal ezen ellenmondás csak látszatos, ’s Golgotha és Kána közt szoros összefüggés létezik. A’ sz. atyák, kik­nek a’ sz. irás magyarázatában gyakran láthatólag jelen volt a’sz. Lélek, nem hagynak a’ felől minket bizonytalanságban. Alexandriai sz. Czyrill ezen tekintetben így szól: „illik , hogy az ember ter­mészetét újítandó nem csak a’ már élőkkel áldást közöljön 5 hanem a’ születendőknek is kegyelmet készítsen, és születésüket szentesítse.“ (Comm, in Joan. 1. II. c. 22.) Úgy szólnak Ágoston, Epi- fán , Maxim , Theodoret ’s több más egyházi ta­nítók is. Golgothán Jézus az embereket Istenhez kötötte; Kánáhan pedig önmagokhoz, a* férfit az asszonyhoz. Olt, úgy szólva, szellemi; itt pedig földi házasságot kötött. Olt azon házasságot kö­tötte, mellyben a’ lélek mint menyasszony, maga az Istennek eljegyeztetik; itt pedig oily at, melly- ről irattatott: ketten lesznek egy testben. (Mos. I. k. 2, 24.) Az mennyei, ez pedig földi házas­ság. Golgothán megváltattak, Kanában pedig szü­letésekben megszentesiteltek az emberek. Krisz­tus megáldotta jelenlétével a’ házasság kötelékét, s’ a’ természet állapotából a’ kegyelem állapotára felemelte. (Epif. haer. 67.) Azelőtt csak szomorú­sággal szülhettek az anyák, mivel szülöttjeiken Isten haragja függött; most pedig ezt örömest tevék , reménylvén egy uj mennyország polgárát adni a’ világnak. Ezért jegyzi meg sz. Czyrill: „Krisztus élvévé a’ hajdan gyászt a’ szülésnél.“ Hol az evangyeliom olly szembetünőleg nyújtja kézhez az elmélkedési tárgyat: olt soká anyagot keresni nem kell a’ hitszónoknak. A’ mai

Next

/
Thumbnails
Contents