Danielik János: A katholicus egyházi javak- és alapítványokról tulajdonjogi tekintetben (Pest, 1848) - 02.429

den statushivatali képességről mondjanak le, vagy pedig azt katbolicus érzelmeik' föláldozásával szerezzék meg. Ha pedig egykor, hova a* dolognak ez’ esetre clőbb-utóbb jönnie kell, a' cultusadó a’ statusnak vi- selhetetlen terhére fog válni, ha az, miként jelenleg Francziaország, az attóli menekedésre fog módot keresni, ’s ha végre kimondatik az elv, hogy minden egyház maga gondoskodjék anyagi létéről: mi, a’ most mindenből kifosztottak, nem lévén semmink, a’ mihez nyúlhassunk, egy, az egyenes papi adózástól elszokott, ’s azalatt talán tetemesen meg is hütött népre leszünk utasítva; nem lévén más teendőnk, mint elfogadni azt, a’ mit ez, nagylelkűségében számunkra kivetni, jónak találand. Bizonyára elég súlyos okok, hogy minden katholicust keble’ mélyében megragadjanak, és őt a’ tőle e’ tárgyban telhető tevékenységre szólítsák. Az irgalom’ istene fordítsa el e’ nagy csapást tőlünk, 's ébreszsze föl hiveink’szivét,’slehelljen életet a’közönyösség’ hosszú szaka alatt elszáradt csontokba!

87