Danielik János: A katholicus egyházi javak- és alapítványokról tulajdonjogi tekintetben (Pest, 1848) - 02.429
szánt ezen eszközök, váltságul adattak a’ veszélyeztetett hazáért, az Isten’ élő templomai-, a’ rabságba esett hazafiak-, vagy különben szenvedő polgártársainkért? Midőn a1 mohácsi veszedelem végpusztulással fenyegette a’ hont, az egyházi jövedelmek’ tizedré- sze *») ’s minden templomi drágaságaink-, készületeink-, ékességeinknek fele tétetett áldozatul a’ hon’ oltárára. “) Nem hasonló történt-e Mária-Therézia alatt, vagy az utólsó franczia-háborúk’ alkalmával?... Tiszteljétek tehát atyáitok’ végső akaratját. Hagyjátok élni a’ fát, mellynek gyümölcsei a’ szükség és szorongat- tatás’ idején, nem egyszer olly édesek voltak! Hagyjátok élni a’ forrást, melly századok óta csergedezve, éltető nedvével annyi nemzedéket táplált! Ne öljétek meg a’ szeretetet, hol annak még kis szikrája pislog; önzés úgyis elég ván. Ne ingassátok meg a’ statusban helyezett hitet; úgyis napról-napra növekszik a’ szerencsétlenek’ száma, kik kétségbeestek az emberiség’ becsülete iránt. Ne szomoritsátok meg a’ kegyes lelkeket, kiknek önkénytes filléreik menték meg idáig a’ hazát a’ cultus- és szegény adótól, az annyi milliókat évenkint, jobb kilátásrai remény nélkül elnyelőtől! Ne némitsuk el a’ jótékonyságot; úgyiseze- rekre megy azok’ száma, kik a’ lestvériesedés’ ezen korszakában minden telteikben csak magukat lesik, és kiknek kebelében soha sem merült föl egy gondolat, egy érzelem is másért. Hajoljatok meg a’ sírjaikban pihenő, ’s e’ hont annyi véres csaták közt megtartott őseitek’ akaratja előtt. Rettenetes dolog az atyai átok! Igazságtalan foglaláson nincs Isten’ áldása. Az elv, melly political, financiális combinatioknak áldozza föl 33 LL i8) Kovachich, Vest. Comit, p. 487. ,0) Szvorényi, Amoen. Eccl. Fase. IV. p. 132. 3