Danielik János: A katholicus egyházi javak- és alapítványokról tulajdonjogi tekintetben (Pest, 1848) - 02.429
venni, egész 1351-dik évig, midőn ezen joga törvényesen megszorittatolf,ls) szabad voll; ha igaz, hogy minden birloklulajdont a’ szerzés’ gyökerére ’s eredetére kell visszavinni, (Trip. P.I. tit. 28.)’s a’ királyi adomány, magán-adomány, adás-vevés tulajdoni jogot ád: úgy napnál világosabb, miszerint az egyház, melly e’ három utón jutóit javainak birtokába, azoknak egyetlen, elvitáz- hallan törvényes tulajdonosa — Hozzájárul, hogy miként az egyháziak átalában, épen úgy a’ szerzetesek is, a1 lörökkeli háborúk’ bevégzése után, kénytelenek voltak javaikat megváltani. Széchényi az esztergomi, Sennyei a’ veszprémi javadalmakat váltotta ki. A’ zir- czi, zalaapáthi kolostorok, javaikat külhoni testvéreik’ pénzén nyerhették csak vissza; olly körülmény, melly e’ javakhozi tulajdonjogukat még kétszeresük — Mi csonkíthatná tehát az egyház’tulajdoni jogát? Talán ama’ rendelkezések, mellyek az egyházi javakra nézve sza- konkint fejedelmek által vagy országgyűlésen tétettek ? Megvallom e’ rendelkezések, vagy ollyanok, mellyek az egyháziak’ beegyezésével hozatlak: mint teszem az ismeretes ,placuit regi, communi concilio4, Kálmánféle törvényczikkben; vagy megszorítások, mellyekkel a’ status, mint a’tulajdon'legfensöbb védője, az egyházat, mint tulajdonost, a’ javait kezelő egyesek’ visszaélései ellen, biztosítani kívánta: mint teszem az egyházi javak’elidegenítését megtiltó törvényekben; vagy ollyanok, mellyek az apostoli királytól, mint ily— 1S) Az 1498: 55-dik t.-cz. az egyháziakat javak’ szerzésétől jövendőre eltiltotta ugyan (mi, mellékesen legyen mondva, fölöttébb nagy bizonyság arra, miképen az egyháziak’ szerzeménye által nagyon is tetemesen növekedett az egyházak’ birtoka,) de a’ meglevőket elidegenít— hellen sajátjául lenni elismerte, ’s illyenül tekintetni parancsolta ; rendelvén : „Domini barones et seculares bona ecclesiarum pro se non usurpent, neque se illis a'iquo pacto intromittant.“ 22
