Danielik János: A katholicus egyházi javak- és alapítványokról tulajdonjogi tekintetben (Pest, 1848) - 02.429
dűl a' kath. pap az, az egész világon, ki nem szerezhet, nem takaríthat meg semmit, — habár a’ legszentebb czélból is, — a1 nélkül, hogy a’ szerzés vagy takarítás meg ne szűnjék tulajdona lenni?! Ez lenne még csak a’ méltatlanság; ez egyike azon iszonyú embertelenségeknek, mellyeket a‘ legszentebb elvek’pro- fessiojával körüljáró férfiak, kiáltó következetlenséggel, az emberiség’ egyik legmiveltebb, de fegyvertelen és magát anyagilag sohasem védhető osztályán, minden jogérzetnek félretételével elkövettek. Azonban legyük föl, mii meg nem engedünk, mi ellen a' történetek tiltakoznak, a’ tények tanúságot tesznek, hogy tudnillik az egyházi javak eredetileg álladalmi javak voltak: miután azok egyszer a’ fejedelmek által, az országos rendek’ helybenhagyásával1’’) örökösen, visszavonhallanul, meddig az ég és föld állnak , és pedig ,titulo et jure proprietario4, tulajdoni joggal, az egyháznak ajándékoztattak; sőt azok, a‘ kik 16 ’5) A’ pécsi püspökséget megerősítő oklevél kelt „in praesentia nuncii Azonis episcopi et aliorum omnium fidelium episcoporum, marchionum, comitum, nec non minorum quoque personarum.“ A’ vashegyi monostor’ oklevelében mondatik: „Nobis cum omnibus regni principibus ibidem assistentibus confirmavimus unanimiter“; Kovachich. Vest. Comit, p. 20 — 1. Atalában hazai törvényeink szerint szabad volt kínek-kinek az egyházat megadotnányozni ’s javakkal ellátni. (S. Steph. Deer. II. c. 5. et 23.) A’ mit egyszer valaki az egyháznak adott, azt attól elvenni, többé semmiféle ürügy alatt, (ulla interveniente causa) sem volt szabad. (S. Lad. Deer. I. C. 23. Trip. P. I. T. 10) Az egyházi javaknak maradniok kell, azok el nem vehetők. (Űlad. Deer. VII. art. 27.) „Omnes Domini Prelati et ecclesiarum Rectores ac Barones et caeteri Magnates.... ratione nobilitatis et b o- norum temporalium una eademque libertatis, exem- tionis et immunitatis praerogativa gaudent.“ (Trip. P. I. Tit. 2. Vö. az 1548: 8.; 1550: 17.; 1550: 20.; 1557 ; 10. 11.; 1567: 31.; 179°/, 23.
