Vezerle Gáspár: Válasz n. t. Prámer Alajos kassai szent széki aljegyző úrnak, a káptalanok eltörölését indítványozó röpiratára (Eger, 1849) - 02.428
;ií van maga dicsősége, mind a művészeire, mind a tudományosságra nézve. Ne is mondja P. A ur álalánosan hogy „ezen gyászos időben vette leginkább kezdetét az emberi jogok eltiprása „Mert ha ez állana is a polgári kormányra nézve, de nem az egyházira, melly az emberi jogokat mindég tiszteleiben tartani parancsolta. És ha az emberi jogok, „a szabadság, egyenlőség, s testvériségen44 fenek lenek : nem ezeket hirdette e a középkorban úgy mint mindenkor, az anyaszenlegyház ? nem azt hirdette, s hirdeti e állandóan szent Pállal: „ti szabadságra hivattatok44 csak hogy a szabadságot szabadosságtól megkülönböztetvén, ugyancsak szentPállalazt köti minden hívőkre: ,,a szabadságot ne adjátok a lest alkalmatosságára, hanem a léleknek szeretele állal szolgáljatok egymásnak44 (Galat. V. 13 ) nem is lehet igaz szabadság az ur Lelke nélkül44 (2. Korinl: III. 17.) És a ki a szabadságot nem igv értelmezi; az a mindent romboló szabadosságnak tűzi ki legveszedelmesebb zászlóját, mellynek hősei vetélkedve ássák a szabadság siralmas sírját. — Szabadság hát az egyháznak is egyik jelszava , de olly szabadság, mellyről azt mondja szent Ágoston atya: „quem delectat vera libertas, Deo subjectus sit44 (de vera relig.) Ha „az emberi jogok egyenlőséget44 követelnek, és „a testvériségen44 feneklenek: nem ezeket hirdette e az anyaszenlegyház a középkorban úgy, mint az elölt, vagy most ? nem az volt e állandóan tana, hogy njind- nyájan egyenlő teremtményei vagyunk az Istennek, ki valamint mindnyájunknak egyenlően közös attya, úgy miis mint testvérek tartozunk egymást szeretni. És ha találtattak ollyanok, kik testvéreik fölibe emelték gőgösen fejőket, s mint idegen fajokat rabszolgaként tekintették, le nézték; az egyház volt-e annak oka? avagy nem kárhoztatta e szüntelen az illy testvérietlen- séget ? Vagy talán az egyenlőség és testvériség azt igénylik , hogy az emberi társaságban legyen az polgá- ri, vagy egyházi, minden felsöbbség, és tekintély meg-
