Fejér György: Kit 's mennyire illet az elhatározhatóság a' házosság' ügyeire nézve? (Pest, 1844) - 02.421

Üíinekkinek mire valóságos hivatala, rendeltetése, ’s kötelessége van ; annak , czélerányos eszközlésére, szabadságának, jogának ’s hatóságának is szükség lenni; hivatala, hatósága ’s eszköze’ tartományában áll lulajdon köre; másénak érintésében határa; melly önnön szükségéhez képest módosul; a’ neki szükségtelen , czéltalan határán kívül esik, kinek különös rendeltetése, hatósága, ’s eszköze jutott, annak állópontya is különböző, önálló, mástól független.

A’ polgári társaság’ tulajdon rendeltetése, hatósága, ’s köre, a’ társtagok’ szabadságának külső és belső bátorságba helyheztetése, ’s inarasztása; észköze a’ külső kényszerítés; köre az ezekhez tartozan- dóság; határa a’szükségtelenség. Az egyházi-religiói társaság’ hivatala , hatósága híveinek erkölcsi tökéletesítése, ’s üdvözítése; eszköze a’belső hódítás; köre az erkölcsi tartomány ’s örök boldogság; mi ezekre szükségtelen, határán kívül esik. A’polgári és egyházi társaság két önálló , egymás körüli — de nem alatti — hatalom , melly egymást támogattya , segíti ugyan, de nem szabályozza — igazság szerént.

Ezen kétféle társaságnak van egy közös, minde- nikét csak nem egyaránt érdeklő tárgya : a’ mind keltejének szaporítására szükséges házosság; mellynek ügyei vetélkedésre, viszálkodásra, ’s követelésekre, helyes vagy helytelen okot ’s alkalmat szolgáltatnak, kivált ha szabadosságból, vagy elfogultságból pártol- tatnak, mind egyikének mind másikának kárára,’s akadályára. Kit illessen ezen esetekre nézve, a’ házossá- gi ügyek’ elhatározhatósága (Entscheidung), ’s mennyire ? Ez fejtegetésünk’ czélja, ’s foglalnia.