Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420

81

Az lő okot teszik az exemtiók, a' privilégiumok, inellyekkel némelly szerzetes rendeket felette rósz tapintattal ruházták fel a’ pápák, — mert legyenek bár a’ szerzetesek sz. Ágostonnak, szent Benedeknek, vagy akár kinek regulája alatt, czéljok csak egy lehet, az evangéliumi nagyobb tökéletesség; — egyik szerzetnek tehát a’ másik felibe privilégiumok által emelése az exemtusokban a’ fenhéjjázást, a’ büszkeséget felköltik; — az illy privilégiumok, excmtiok az evangéliumi tökéletesség eszméjével összve nem férnek.

2ik ok, némely szerzetes rendeknek nagyobb gazdasága, sok jószágokkal, politikai előnyökkel ellát- tatása; — már pedig az evangéliumnak hű követője a’’ polgári előnyöknek, mellyek csak a' nép rovására létezhetnek , barátja nem lehet, mert ezen előnyök az evangélium tiszta szellemével össvenem férnek; — és valamint egyes szerzetes semmit sem, — úgy az egész szerzet az evangélium szerént csak annyit bírhat, mennyi a’ legegyszerűbb háztartásra okvetetlen meg- kivántatik; — a’ mivel több jön be, az a’ szűkölkö- dőké; de hogy ez nem igy ment, és megy, mindenki tudja, ki a’ gazdagjószágos szerzeteseknek lakhelyeikbe csak egyszer is betekintett.

3ik ok az, hogy a’ kolduló szerzetesek a’ kóborló életnek hibáit magokba szíván, azokat a’ kolostorokban is meghonosítják.

4ik ok, hogy némelly szerzetesek csupán csak eontemplativ életet folytatnak, — az imádságon, és elmélkedésen kívül egyebet nem dolgoznak; pedig még csupán csak ezekért az ember a* mindennapi kenyeret megnem érdemli; — Pachomius, és társai, az első szerzetesek, sót most is némellyek, de ritkák, sz. Pálnak példáját követve, senkinek terhére lenni nem akar6