Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420
Ö9 lo mérget nyújtanak a’ népnek; és mi csuda: ha sokaknál a’ méregnek ereje elöli a’ hutelenül kezelt orvosságnak hasznát, minek következtében a’pásztorral a’ hivek köz/.iil is, sz. Pál értelmében a* Kor. lső lev. 11. r. 30. \. „dormiunt multi“ „alusznak sokan“; az illy egyháziaknak számáról nem akarok vitatkozni, — de ha kevesen is válnának, megjegyzem: hogy midőn emberi üdvösség van kérdésben, akkor számról nem lehet szó; mert egyetlen egy ember örök üdvösségének érdeke is mindent mást felülmúl, mellyért mindent tenni, mindent, mit csak lehet, áldozni kell; — itt pedig ha nem ezek mindnyájának, de legalább nagyobb részének üdve a’ házas életre léphetés által bizonnyára meglenne mentve; (annak, ki botrányait a’ házas életben is folytatná, az evangeliumszerü javitási eszközöknek használata után, mint rothadt tagnak az egyház’ testéből kimetszésére van hatalom, van mód) — a’ dolog tisztán áll, és világos; csak akkor lehetne ennek ellentmondani, ha a’ házasság magában erkölcstelen dolog lenne, — vagy az egyházi renddel absolute össz- ve nem férne; — de az elsőt állítani nem annyira eretnekség, mint bolondság; — az utóbbit pedig az apostoli, és későbbi korszak, sőt a’ keleti egyháznak jelenlegi gyakorlata is czáfolja; — magam személyesen ösmérek számos keleti szertartásu házas egyházi férliakat, kik előtt, — az ur szellőjének növelésében kitűnő buzgőságu, ’s sikerduzs fáradalmaiknál fogvást fejemet tisztelettel hajlom meg, fohászt emelvén az úrhoz: vajha sok ezekhez hasonló pászto- rokkal áldaná meg egyházát! — — — Vallyon nem veszélytelenebb az egyénekre nézve, vallyon nem biztosabb lenne az egyház czéljára nézve, ha, — a'
