Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420

54

után: hogy nem csak a’ pápának világi fejedelemsé- gét, hanem a’ többi főpapoknak polgárzati előnyeiket hasznosoknak tartván az egyházra nézve is, ezeknek minden úton módon fentartásával legtöbbet gondoltak;

— minek következtében rendeletek, szabályok, vagy inkább parancsok, ’s intézkedések kerültek ki töllök, mellyeket a’ Jézus evangéliumának szabadságot, egyenlőséget, és testvériséget lehellő tiszta szellemével nein lehet összveegyeztetni; a’ legfontosabb dolgokban vagy nem éltek senkinek tanácsával', vagy propter formam összegyűjtötték a’ káptalanbélieket, kiket igen gyakran, — nem a’ közvélemény, — a’ közbizodnlom jeT leltjeit vagy ők magok creálták, vagy a’ fejedelmek nevezték ki, ’s kik a? nélkül is zárt testületet képezvén, a’ clerus képviselőjiiil semmiképen sem tekinthetők ; — és a’ szinte saját creaturáikat, a’ szent széki ülnököket, a’ nélkül: hogy ezek merték volna saját véleményeiket a’ világnagy püspök véleményének ellenében papi szilárd lelkülettel kimondani; — vagy a’ nélkül: hogy a’ püspök ezeknek szavokra sokat hajtott volna;

— a’ többi clerus szózati előtt pedig dugvák voltak a’ fülek; — a’ zsinatok, — az egyház által annyira keményen parancsolt megyei zsinatok, — ineílyek az önkény ellen Jég hatalmasabb antidotumul szolgáltak volna, — tökéletesen elhanyagoltattak; és igy: a’ kölcsönös szeretetet, bizodalmát rideg szeretetlenség, bizodalmatlanság váltotta fel azok között, kiket az ur maga szőllőjének szeretetben, egyetérésben, és kölcsönös bizodalomban együtt való növelésére meghitt.

ÍO.

Kérdi valaki: mi orvosolhatja meg ezen bajt? — felelet: „censeo Carthaginem esse delendam;“ a’ papságnak világi uraságát megkell szüntetni, mert ezgyö-