Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420
50 e. A' püspök ar fontosabb dolgoknak tárgyalására presbyterjeit, és diakonjait öszvegyüjti az úgy nevezett megyei zsinatban (synodus Dioecesana), mellyeknek mennél gyakoribb tartására egyházilag van kötelezve; — a' kissebb, és mindennapiasabb dolgokban pedig azoknak tanácsával él, kik a’ közvéleménynél fogvást mint mélyebb belátási!, és tiszta jellemű férfiak épen a' légre vannak a’ püspök oldala mellé adva, hogy őt a" kormányzásban tanácsaikkal, és közremunkálásuk- kal segitsék. A’ megyei zsinatokon kiviil ösméretesek még a? tartományi zsinatok (synodi provinciales), nemzeti zsinatok (Synodi nationales) és végre közönséges egyházi zsinatok (Synodi universales, sen concilia Oecumenica). A’ mint t. i. Krisztusnak hite nagyobban elterjedvén a' püspökségeknek száma szaporodott, a’ tartományok' fővárosaiban lakó püspökök más közelükben lakó püspökök feletti felügyeléssel, — azok között netalán támadandó egyenetlenkedések kiegyenlítésével, — a' feleket ki nem elégítő püspöki ítéletek megvizsgálásával 's ar t. a’ világi fejedelmek, és pápák által megvoltak bízva, kik is metropolitáknak neveztettek; — iIlyen természetűek, csak némileg szélesebb hatáskörnek a* Primási, Patriarchai, hajdan ezeken kiviil az Exarchai hivatalok is; midőn tehát a’ metropolila tanácskozás végett öszvegyiijti a’ tartománybeli püspököket, és papokat, az synodus provinciálisnak, tartományi zsinatnak, — midőn a’ primás a’ nemzetnek, országnak püspökeit, papjait öszvehivja, az synodus nationalis. nemzeti zsinatnak neveztetik; és az iliy zsinatok vagy azon részletes egyház' külön ügyeinek
