Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420

41

gere, s az emberek boldogifására könnyen kiegyenlítetnének, és elrendeltetnének a’ többi, — egyház, és yolgárzat közötti viszonyok is.

C) Az Egyház koriuáiiyárál.

Elő s z ó.

Csudálkoznunk kellene a’ tüneményen, hogy még egyházi férfiak is a’ 19ik században, az egyház kormányzatának szerkezetéről, a’ |iresbytereknek a’ püspökhöz való hatalmi viszonyáról, ’s a’ t. nem látszanak önmagokkal tisztában lenqi, a’ mennyiben pro et contra vitatkozásaik’ tárgyává tették, és a’ körül is, mi iránt, hogy Isten rendelkezett, megkellene lenni nekik győződve, — reform tervekkel lépnek fel; — monr doni, csudálkoznunk kellene e’ tüneményen: ha csak eszünkbe nem jutna azon abnormis helyzet, mellybe az egyháziakat egymásiránti viszonyaikra nézve az egyház főnököknek világi uraságuk sújtotta, mellynél fogyást a" kölcsönös szent bizodalomnak, és szeretetnek, — inclly mindennek, a’ mi keresztényi, alapja, és lelke, — kapcsai nagyon megtágulrak, néha meg is szakadoztak azok között, kik mint egy test, és egy lélek az evangéliumnak szóval, és példával való hirdetésére Istentől hivat vák; — midőn az apostoli szelídség, és lelki ős- méretes pontosság helyét az aristocratiai gőg, és önkény foglalta el, — és midőn a’ fegyelmetlenség, féktelenség ördöge nem csak az egyháznak hajójában, vagy is a’ nép között, — hanem az evangélium szent szellemének kigúnyolására, a’ szentélyben is elhatalmasodott azok között, kiket ad Üdvözítő benső barátivá, és titkainak sáfárivá választott; — példás kivéte