Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
93 viselést, és az erköltsi törvényekre köteles voltát elmázollya, magát pedig nyomorultan vakíttya. 1-ör A' fenntartó gondviselést azon fogva feleslegesnek mondgya, és tagadgya, hgy a1 természet maga elégséges arra, hogy a* világ állyon ; külömben sem a’ világ sem annak alkotója nem tökélletes, valamint minden munkálat, méllyét a* szerzőnek szüntelen ápolni kell. Úgy is láttyuk, hogy e’ világon minden törik, szakad, romlik, meghal, változik, a’mi olly hatalmas gondviselés alatt, miilyennek az Istenének lenni kellene, nem történhetne — F. Nagy kérdés, ha elégséges-é a’természet a’világnak fenntartására. és nem szükséges - é még azon kívül különös gondviselés. Ezt legalább még senki sem mutatta meg. De ha elégséges volna is, ki tanya fenn a’ természetnek ereit és törvénnyeit? Ha a’ fenntartó gondviselés a’ teremtésnek szüntelen való foltatása, a’ mint bizonnyal az, akkor az Isten a’ természetnek eszközetlen , a’ világnak pedig ez által eszközös fenntartója. És ebből az sem következik, hogy az Isten, és annak alkotmánnyá a' világ tökélletlen; mert még az emberi dolgokban is tsak akkor tökélletlen a’ szerző, és annak munkálattya, mikor ennek nem tudgya az óhajtott képességet megadni, hanem azon szüntelen dolgozik a’ nélkül, hogy a" tzéllyát elérje: de ha annak az óhajtott képességet megadta, és mint ollyant abbanhad- gya, mind a’ szerző, mind a’ munka a’ maga nemében tökélletes. így van a"1 dolog a’világgal; tehát sem rá, sem az isteni szerzőre tökélletlenséget tűzni nem lehet. Meg kell pedig a’ szerzést vagy alkotást kiilömböztetni a’ gondviseléstől. A’ szerzés vagy alkotás megadgya a' világnak az óhajtott tökélletességet, és a" világot mint ollyant a’ maga folamattyában hadgya; a' gondviselés pediy az alkotott dolgoknak mint eseteseknek mivoltát, és azon egyszersmind a’ megadott tökélletességet fentartya de tsak oliyan törvénnyel, kogy üdővcl minden törjön, szakadgyon, romollyon, meghallyon , változzon ; mert tsak az önmagától szükségképpen való örökké változhatatlan, és azonegy: az esetes való pedig éppen azért, hogy esetes, független és változhatatlan mivoltai nem bírhat, külömben ellenkezetet foglalna magában , és olly keveset lehető, a’ mclly keveset gondolhatni három szegletet negyedikkel. 2-or A’ kormányozó gondviselés ellen azt veti, hogy miért olly tér a’ tenger? minek annyi kopasz kősziklás hegyek? minek a’ szelek, szélvészek, égi háborúk, menny- kövek, földindulások, tűzokádó hegyek, vízáradások, tüzek,
