Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

81 merültt valóságot az istenségnek királyiszékébe ültetni. A’ ki a’ nagynak vagy kitsinyek gondviselő konnányozását tagadgya, tagadgya, hogy van Isten. Melly nagy pedig, sőt inelJy megmérhetetlen ezen kor­mányozó Királynak országa, ki minekutánna felségbe és liatalomba öltözve számtalan nagy 's apró testeket semmi­ségből léteire hozott, mindegygyiknek helyét pállyáját ki­jelelte, erejét tisztét munkáját meghatározta, az égnek magasságát, a’ földnek szélességet, a’ tengernek mélységét megmérte volna, a’ világnak kormánnyát mindenható ke­zével igazgattya! Keresztül 's végig lát a’természeten,'és a’ legtsekélyebb rész nem külömben mint a' legjelesebb az ő intésére mozdul, a' megállapított rendet sort törvényt kö­veti. Napban helyheztette a' sátorát, hogy szakadatlanul szórja a’ világosságot és meleget. Egymás után járattya a' napot és éjtzakát, megmeg az esztendőnek négy részeit. Sátor gyanánt kivonnya a'felhőket, és az intésére dörög, villámlik, hull a' záporság. Parantsol a' szeleken, armenny- kövön , az égiháborún, a’ száraz és essős íidőn; és mikor mellyikct akarja, szolgálatra hijja. Erőbe öltöztette a’ földet, hogy illendő meszszeségben forogjon a' nap körül; megolvasta minden porát, és a’ szél egyet sem ragad el az ő tudta nélkül; egyet tekint rá, és megreszkedteti. Tartya a1 hegyeknek lántzait, és ha illeti, füstölögnek, hamu kő tüzessőt okádnak. Kiteríti a' mezőket mint az abroszt, és ékes virágokkal illatoznak. Kiásta a’forrásokat, számba szedte a' patakokat, fontba mérte a’ folyókat, és az ágyai­kon vezeti. Tetszése szerint hol bővebben, hol szükebben arányozza a' termékenységet, a’ gabonának, szőllőknek, fáknak terméseit. Mindeneknek szemei ő benne bíznak; ő ád eledelt alkalmatos üdőben; felnyittya a' kezét, és be­tölt minden állatokat áldomással. Ha elfordíttya az ortzá- ját, megháborodnak ; ha elveszi a' lelkeket, elfogynak, és a' porba viszszatérnek: megmeg ha kibotsáttya a' lelkét, teremtetnek, és a' föld színe megújul. Szóval a’ természet, nek minden országát minden üdőre minden viszontagságra úgy elintézte, mindent ollyan böltsességgel előre látott, megmért, számba szedett, meghatározott, hogy az állatok­nak kivált az embernek lakására, kinekkinek tzéllyára, mindenek felett pedig az Isten ditsőségének gyarapodására helyesen szolgállyon. Hlyen kormány alatt nem tsuda, hogy, a’ mint 6000 esztendőbéli tapasztalás, és a' természetnek legrégiebb tör­ténetírói bizonyítyák, a' természet egygyenlőképpen mun­6

Next

/
Thumbnails
Contents