Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
78 szünet nctKÜl az állatok de helyekbe újak születnek; az egygyik vénül, és fogy, de a’ másik serdül és nevekedik. Eallyák a" madárkák a’ sokféle legyeket, de ki nem fo- gyasztyák;nyelik a’ víznek halai egymást, de ki nem pusz- títtyák; szaggattyák a' ragadozó madarak és erdei vadak a' gyengébb állatokat, de végekre nem járnak; ölik az emberek egymást, de egészen ki nem irtyák. Ennyi háborúságok között vallyon maga tartya fenn magát a’ világ ? maga eszközli meg, hogy a’ ragadozó madarak, és erdei vadak ne szaporodgyanak annyira, mint a’ szelíd állatok? hogy a’ szilaj és kegyetlen természetű állatok nem nappal mennek a’ prédára, mikor az emberek kinn dolgoznak, hanem éjjel, mikor otthon nyugodnak? Tegyen bár vasból, értzböl akármelly erős munkát a’ legügyesebb mesterember, még is az (időnek viszontagsága megemészti, és semmivé teszi: az Istennek roppant munkája a’ világ pedig már 6000 esztendőtől fogva áll a’ nélkül, hogy annyi viszontagságok között tsak legkisebb tsorbát vagy hiányt is szenvedett volna , holott magának hagyva az elmúlt viszontagságok között már régen el kellett volna pusztulnia, a’jövendőknek pedig prédájává lennie. Kell azért egy valóságnak, pedig igen hatalmasnak és böltsnek lenni, melly ennyiféle, illy tsuda természetű, tulajdonságú, változásű, veszendő, egymással háborúskodó valóságokból álló világot fenntartya, megadgya mindennek, a’ mi nélkül el nem lehet , egymásnak szerfelett való szaporodását, vagy fogyatkozását meggátollya. Ki lehet pedig ez a’ fenntartó egyéb, mint az Isten ? A’ fenntartás , ha jól megértettük, a’ teremtett avagy esetes dolgoknak semmisedéstöl való megőrzése, követke- zendőképpen a’ teremtésnek szüntelen való foltatása. Valamint tehát magátol, vagy semmiből semmi sem lehet; tígy fenn sem íarthaítya magát hathatoságát ereit semmi, hanem más; és valamint az Isten a’világnak alkotója és teremtője, úgy fenntartója is. Kezembe veszek egy agyag vagy üveg edényt; épen marad, mig tartom, mihelyest pedig kieresztem a’ kezemből, elesik, öszvetörik, tserép lesz belőle: így ha a’ világ alól elrántya az Isten a’ gondviselő kezét elromlik, és nem tserép, hanem semmi lesz belőle. Mert az agyagnak vagy üvegnek talpszerét az ember nem teremtette, hanem mint már készet tsak képezte; mikor tehát elvonnya az alól a’ gondviselő kezét, tsak a’ kép romlik el, a’talpszer pedig megmarad: ellenben mivel az Isten semmiből adott léteit
