Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
J92 deka; a’ felelem és erőszak pedig nem győzi meg az érteimet, hanem tsak képmutatókat szül. E1 felett az illyen kéméilést nem tudó bánásmód még a’ polgári hitügyelő tü- redelem eilen is van, melly az embernek valóságos kötelessége. A’ polgári hitügyelő türedelem kétféle nyilván- ságos, és nyilvántalan. Amaz abban áll, mikor a’ más kittieket az ő religioi gyakorlásokban nem háborgattyuk azért, mert arra törvényes úton szabadságot nyertek. A’ nyilvántalan pedig az, mikor a’ más hitüekkel, semmit sem tekintvén az ó religioi gyakorlásokra, mint ember és polgártársainkkal békességben egygyességben szeretetben élünk, irántok az emberségnek kötelességeit tellyesíttyük, őket a’ szükségben veszedelemben segíttyük, és velek közösen a1 hazának javán dolgozunk. Nyilvánságos türedel- met parantsolni a“ polgári kormánynak dolga; mert azt illeti megfontolni, hogy mi fér meg a' polgári boldogsággal, mi nem; következendőképpen az határozhattya meg, hogy inellyik felekezetnek, hol, és mennyi szabadsága legyen az ó religioi gyakorlásaira, mellyet a’ kormánynak meg- bántása nélkül sértegetni nem szabad. A’ nyilvántalan tü- redelem szent kötelessége minden embernek akármelly hitű embertársára nézve 1-ör azért, mert azt kivánnya az emberi természetnek méltósága. Mi is ha az ő földgyökön élnénk, illyen türedelinet kívánnánk tólök. 2 orKristus Urunk is tekintetbe vévén az emberi természetnek méltóságát, szivünkre kötötte: Mindeneket, a miket akartok, hogy tegyenek nektek az emberek, ti is tegyétek meg ne- kik (Mát. VII, 12.). A’ Samaritanusrol szólló példabeszédben is, ki az út megett holtelevenen hagyott Zsidót ápolta, parantsollya: Menny el; te is hasonlóképpen tse- lekedgyél (Luk. X, 30—37.). Mikor pedig az Apostolok boszszonkodva mennyből tüzet kértek a1 Samaritanusok- ra, melly emészsze meg ókét azért, hogy be nem fogadták őket, azt mondta nekik: Nem tudgyátok, kinek lelket vagytok, miilyen lélek töl kell vezettetnetek. Az ember fia nem jött lelkeket veszteni, hartem üdvözítem (Luk. IX, 52—56 ). 3-or Az Apostolok magok, mikor jobban értették a’ keresztény tudományt, ha nem hagyták is helyben a’ Zsidóknak és Pogányoknak tévelygéseit, még is irántok békességet egygyességet szeretetet prédikáltak. Ha lehetséges, úgy mond szent Pál, a' mi rajtatok áll, minden emberekkel békességtek lévén (Rom. XII, 18. XIV, 4. XV, 7. Gal. VI, 2, Efes. IV, 2. Zsid. XII, 14.). 4-er Ide
