Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
6 két megtzáfolni. A’ liturgikának vagy istenitiszteletiigye- lőnek tiszte azon szertartásokat, mellyekkel bizonyos Re- ligiónak követői a’ közönséges és nyilvánvaló isteni szolgálataiknál, vagy a’ Szentségeiknek kiszolgáltatásánál élnek, azoknak eredetét, okát, értelmét, és a’lelki épülésre mikint való alkalmaztatását előadni. A’ pastoralis pedig lelkipásztországra vezető oktatás, melly különösen a’ Papokat arra taníttya, hogy mikint intézzék el az ő nyilvánvaló és nyilvántalan tanításaikat, millyen szertartásokkal végezzék a’ nyilvánvaló isteniszolgálatokat, szolgáltassák ki a’ Szentségeket, és mikint visellyék magokat, hogy az emberek az ő példájokon épüllyenek. Ezen theologiai tudományok közül a’ jelenvaló munka észügyelő vagy ágazatos Theologia, melly az Istennek tulajdonságait, és az embernek viszonyait a’ keresztény ka- tolika Religiónak értelme szerint magyarázza. Tárgya ezen tudománynak nem külömben, mint aJ Religiónak az Isten és az ember. Talpszerei (materia) az Istennek tulajdonságairól, és az embernek viszonyairól szólló igazságok. Tzéllya azon tudomány és ügyesség, hogy az ember megtegye, a’ mit tőle az ő viszonyai kívánnak; nevezetesen: adgya meg az Istennek a’ tiszteletet, melly az ő felségét illeti; érdemesnek tegye magát azon sok testi lelki jókra, mellyekre szüksége van; hálállya meg az elvette- ket; tegyen eleget a' bűneiért; eszközollye meg a’ végtzél- lyát. Bötse mint legérdeklőbb tudománynak megmagyarázhatatlan. Méltó azonban erről többet szóllani. A’ Theologiának átallyában véve, minden bötse a' Religiótol van, mellynek igazságait magyarázza. Ez pedig az embernek e’ földön fő java, előző és minden egyéb alkotmányoktól jelesen megkülömböztető tulajdonsága, az emberi méltóságnak dísze, az erköltsnek lelke és veleje, minden örömnek vigaztalásnak reménységnek és boldogságnak legigazabb forrása. — Ha ezer esztendeig él is az ember, és az alatt minden tudománnyal bir, mellyel valaha jeleskedtek a’ világnak böltsei; ha egész földkerekségnek ura, és minden embertől legnagyobb bötsületben tartatik; ha minden szándékai betellyesednek, és senki sem mer vele ellenkezni; Religio nélkül nem nyugszik, nem elégszik meg a’ sorsával; szüntelen kíván a’ nélkül, hogy megelégedgyen; szüntelen evez a’ nélkül, hogy parthoz érjen ; szüntelen tsavarog a’ világon mint az eltévedtt utazó a' nélkül, hogy kimenetelre talállyon; szüntelen fárad és napszámoskodik a’ nélkül, hogy a’ jutalomról bizonyos le
