Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

az Anyaszentegyháznak pedig közelebb való tzéllyához, a’ Szentségekhez képest, mindnyájoknak, kik ezen cr- költsi nagy testhez tartoznak, szenteknek kell lenniek, a’ mint az első Keresztények is közönségesen szenteknek nevezték magokat (Rom. XVI, 15. I Kor. I, 2. VI, 2. XIV, 33. XVI, 1. Ií Kor. I, 1. VIII, 4. IX, 1, 12. XIII, 12. Zsid. VI, 10. I Pét. I, 15, 16.).

Ezekből kitetszik, hogy kik között van a’ Szentek egygyességének helye, kik között nem. EgyátaLlyában tudniillik, a1 kik az igaz hit reménység szeretet, és azon re- ligioi intézet által Kristusnak testébe oltattak, mellyet az Isten az ó vagy új Testamentomban az embereknek üdvösségére felállított, mind a’ Szenteknek egygyességében állnak ; valakik pedig az üdvösséghozó religioi intézetet eltévesztették, ’s így Kristusnak testéhez nem tartoznak, azoknak a’ Szenteknek egygyességében sints része. Különösen pedig minthogy Kristus az új Testamentomban il- lyen iidvösségügyelŐ intézeté tette az Anyaszentegyházat, melly az Istennek és Kristusnak parantsolattyait a1 szent írásból és Hagyományokból veszi, valakik az Anyaszent- egyházzal tártnak, és abban elöljáróságot viselő egyházi személyeknek, mellyek között fő a’ Romai Pápa, kormányozása alatt azonegy hitet Valinak követnek, és azonegy Szentségekkel élnek, ’s azért híveknek (fideles) megkü- Jömböztetőleg pedig keresztény Katolikusoknak neveztetnek, azok a’ Szenteknek egygyességét teszik: valakik pedig akármi úton módon, mellyet mindazonáltal nekik vét- kiil tulajdoníthatni, az Anyaszentegyházat, a’ szent írást, a’ Hagyományokat, Kristustol felállított egyházi elöljáróságot megvetik, azok mint veszendő tagok Kristusnak testétől, mint aszszú veszszők az igaz szőllőtőtöl el vannak vágva, sem a’Szenteknek egygyességében, sem az ő lelki javaikban nem részesülnek. Illyenek: 1-Ör a’ hitlenek (increduli), mintegy hit nélkül valók, kik Kristust Isten fiának, Megváltónak, isteni követnek, az ő religioi intézetét pedig az üdvösségre szükségesnek ösmerni és elfogadni nem akarják, mint a’Pogányok, Törökök, Zsidók. 2-or A’ hirtelenek (infideles), kik Kristus követőinek ad- gyák ki magokat, tisztelettel veszik az általa lett kinyilatkoztatást és a’ szent írást, a’ Keresztségben is hivséget ígértek neki, és mind ezért Keresztényeknek nevét viselik: de sem az Anyaszentegyházat a’ hitügyelő dolgokban Ítélő bírónak, és törvényes írásmagyarázónak, sem a’Hagyományokat kinyilatkoztatás forrásának nem tartják; és