Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
129 denkor, minden embert érdeklő, minden embertől elfogadandó és elfogadható azért, mert Kristus minden embernek erkültsi Ínségeihez alkalmatos tanítást, minden embertől megértheted, és tellyesíthetőt hozott a’ mennyből, azt minden nemzetnek, és minden embernek predikáltat- ta, egész világvégezetig egészen megtartani parantsolta, annak az eredeti épségében való fenntartására nyilvánvaló tanítóhivatalt felállított, melly az ő tisztében szent Léleknek malasztyával gyámolíttatik (Mát. XXVIII, 19, 20. Mark XVI, 15. Theophilac. I Cor. XII. Athan. qu. 37. de parab. script. Cyr. Hier. Cate. 18. Optat, de Schysm. Donat. L. II. August, de unit. Eccl. ep. 170.). Hogy lehet ez azon íelekezeteknek tulajdona, mellyeknek tudományépülete Kristusnak és az Apostoloknak üdeje után gondozatott ki, fsak imitt amott követőkre kapott, több erköltsi ínségeknek eleget nem tesz, és mint a1 felhő változik? Ebből következik Hatodik tulajdonsága az Anyaszentegyháznak, hogy elfogyhatatlan. De világosan is mondgya ezt Kristus Urunk szent Máténál azon szavaiban, mellyekkel Pétert tette az Anyaszentegyháznak fejévé: Te vagy Péter; és e’ kőszálon építem az én Anyaszent egyházamat; és a9 pokolnak kapui erőt nem vesznek rajta (Mát. XVI, 18.). Már tsak a' kőszál is, mellyen építve van az Anyaszent- egyház, erősségre mutat; mennyivel inkább mikor Kristus Urunk fogadgya, hogy még a’ pokol sem vesz erőt rajta; annál kevesebbet árt neki valami világi ellenség vagy viszontagság, emberi agyarkodás, megvesztegetett elme. Mikor pedig a*1 világra küldte az Apostolokat predikállani, arra kötötte magát, hogy velek lesz mindennap egész világvégezetig (Mát. XXVIII, 20.). Az Apostolok pedig világvégezetig nem élnek; minden bizonnyal tehát az általa felállított tanítóhivatalt illeti az ígéret, kik egyszersmind az Anyaszentegyháznak kormányozói; ’s így az Anyaszentegyháznak nem lehet elfogyni vagy megszűnni. Ide tartoznak a’ szent írásnak azon helyei is, mellyeken Kristus Urunk azon tanítóhivatalnak szent Lelket ígért, ki örökké vele lesz, minden igazságra megtaníttya, és mindeneket megjelent (Ján. XIV, 26. XV, 26. XVI, 13. Ambr. Hexaem. L. IV. c. 2. de Abrah. L. II. c. 4. Hier, in Isa. IV. Augus, in Psal. LX.). Ezt a’ tulajdonságot észfonákság nélkül nem bitangolhattyák magokra az újítók, kik, a’ mint a’ Történetírásokból tudgyuk, már eddig is jó formán elfogytak, és a’ kik az Anyaszentegyháznak fájdal9
