Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

117

hogy tudtak volna, ha vannak-é új Testamentomi szent írások, és mellyek azok; következendőképpen sem az A- postolok, sem az első Keresztények semmit sem tudtak arról, hogy a’ Kristus tanításának egyetlen egy kútforrá- sa a’ szent írás.

5-ör Vegyük fel a1 szent írást még más tekintetből is. Honnan tudgyuk hogy melly könyvek szent írások; és hogy a' melly könyvek a’ szent írásban állanak, valóban azoktól írattak, a1 kiknek nevét homlokokon viselik, ha nem a’hagyományokból? Azért Kristusnak Religióját Traditiók nélkül tsupán tsak a' szent írásból, vagy vizet rostával meríteni egy. Tovább a’ szent írás sem olly tel- lyes, hogy más forrásra nem volna szükségünk. Nem világos; mert ránk nézve megholtt Zsidó és görög nyelven van írva, meílybol a1 Iegtanulttabb ember is alig tud a1 fundamentomou túl valamit; és több helyeken a5 szent Atyáknak vallása szerint homályos (Luk. XXIV, 45. Ap. Tsel. Vili, 31. II Pét. III, 16. Justin. Dial. c. Tryph. Cletn. Alex. Strom. VI. Orig. c. -Cels. L. VII.}, mellyeket hogy az ember megérthessen, szükséges az akkori embereknek szokásait, gondolkodása, beszédgye, tselekedete módgyát, melly miyden nemzetnek és (időszakasznak tulajdon szokott lenni, az akkori történet, és földírásokat, nem tsak jelesebb tetteket, hanem több tsekélységet is tudni; ezen kívül még különös elmésséggcl, és ügyességgel bírni. Hány ember pedig ezekre képes ? Hogy a’ szent. írások nem tellyesek, elég világosan megérthetni tsak abból is, a’ mit előbb mondottunk; de különös tárgyak is bizonyítják ezt, mellyekröl a’ szent írásban kivilágosítást Injában keresünk. így p. o. honnan tudhatni, hogy a’ kis gyermekeket keresztelni kell? hogy értékes az Eretnekeknek keresztelése? hogy szabad vérrel és megfojtottál élni, a1 mit az Apostolok szent Léleknek vezérlése mellett megtiltottak (Ap. Tsel, XV, 29 )? vagy hogy szabad esküdni, mineku- tánna Kristus azt mondgya^ Én mondom nektek, hogy tel- lyességgel ne esküdgyetek, sem az égre, mert az Istennek királyi széke; sem a' földre, mert az ö lábainak sá- inolya ; se Jerusalemre, mert a1 nagy Királynak varasa ; sem a’ fejedre ne eskndgyél, mert egy hajszálat nem tehetsz fejérré vagy feketévé. Legyen pedig a’ beszédetek úgy úgy; nem nem; a* mi pedig ezek felett vagyon, a gonosztol vagyon (Mát. Y, 34—37.)? Honnan világosi tsuk tehát a’ szent írásnak homályos helyeit, vagy mi-