Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
94 nál fontosabb, és az egész földre terjedő, minden nemzetből álló nagy társaságot fő ítélő bíró nélkül, a ki mindenben oliyan tekintettel előállyon, mellynek kiki engedelmeskedni tartozzon, a1 végzéseit minden aggódás nélkül elfogadhassa, és azokban inegnynghasson annyival inkább, hogy Kristusnak akarattya, hogy ez a1 társaság egész vi- Jágvégezerig a*' békesség egygyesség is szeretet kötelével öszveszorítva minden ineghasonlás nélkül, és azonegy megmarad gyón. Ez az ítélő bíró nem lehet a’ szent írás maga; mivel a’ homályos törvény és néma eszköz magát nem magyaráz- hattya, sem a’ bal magyarázások, és észtsavarások ellen nem védelmezheti; ha tágas értelmű, egygyes tettekre nem alkalmaztathattya. Azután az egész szent írás sem fog- lallya magában mind, a’ mit az Isten kinyilatkoztatott; több könyvek pedig, ’s azokkal egygyütt több bírói végzések is elvesztek (I Kor. Y, 9—II. Kol. IV, 16.}. — Nem lehet tovább a' magának hagyott emberi ész; mert a1 Ki is- tus hite mennyből van, természet és tapasztaláshaladó dolgokról szóll; azt magyarázza, hogy hogyan es mint tetszett az Istennek az embert az ő bontakozott állapotyában a’ végtzéllyára képesíteni vezetni; erről pedig az emberi ész előleg semmilsem tud, tehát nem is ítélhet. A hit dolgában az észnek tsak az a1 tiszte, hogy nyomozza ki, ha van-é Isten és miilyen? mellyik az embernek végtzéllya? eiég-é annak megeszközlésére a’ természetes Religio, vagy szükseges-é a'kinyilatkoztatott? megtörténhetett-e ez, meg- történt-é ? és a mik a’ kinyilatkoztatás tzikkelyeinek adatnak ki, epülnek-é elegendő erőokokon ? a’ többieknek (miilyen d talpvaló és állítmány között való megegygyezés convenientia praedicati cum suo subjecto) megbírálása tsak annak tiszte, a' kire az Isten bízta. — Nem lehet tovább minden rideg ember; mert akkor annyi lesz a1 Kristus hite, a’ mennyi az ember. Azután az embereknek nagyobb részé alig tud magának az ortzájának veréjtekével kenyeret keresni, nem hogy az írásokat értené, es a’ hitbeli dolgoknak megmagyarázására képes volna. — Nem lehet kinekki- nek az Istentől adandó lélek; mert ez láthatatlan; azok előtt, a’ kik nem hiszik, megmutathatatlan; és mint az Istennek merő tetszésén álló dolog bizonytalan: a' bírónak pedig láthatónak, hozzámehetőnek, valóságosnak, bizonyosnak kell lenni. — Nem lehet egy bizonyos ország tartomány vagy nemzet; mert Kristus egynek sem adott a’ többiek felett való elsőséget. Azután ezek szüntelen val*
