Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
91 tán egy (időre a’ Cardinalisoknak öszvességcre, a‘ Püspöké után pedig a’ Káptalanra, ar törvényes kinevezés választás küldés megerősítés által végtire ismét az új Pápára és Püspökre szállíttva a’ törvényhatóságot; külömben már az Apostoloknak, vagy legalább tsak azoknak halála után meg kellett volna minden törvén) hatóságnak szűnnie, kik az Apostoloktól Püspököknek vagy Papoknak szenteltettek (Tudományosan ír erről Dupin de antiqua Eccl. rliscip. T. II. Dissert. 6.). Ezek szerint 1-ör minden törvényhatóság az Anya- szentegyházhan forr öszve, és annak kellő közepéből me- ríttetik. 2-or Ennek talpfalát Krisius Urunk maga, kitol van minden egyházi hatalom, vetette meg azzal, hogy a Pápák, Püspökök, és allrendú Papok vagy Presbyrerek között külömbözést tett, és őket egymásra nezve a fel es alatt- valóságnak viszonyaiba helyheztette; az Anyaszentegyház pedig az egyházi Meg) éknek és Plébániáknak felállításával annak határait kijelelte, és új rangoknak behozásával még új nemekkel megszaporítolta. 3-or Hogy ha a Püspökök, a’ mint vannak az egész világon elszéliedve, vagy a közönséges egyházi Gyülekezetekben öszveseregelve , akár a hit, akár a1 törvény, akár a' fenyíték dolgában megegy- gyeznek, azt kiki tellyes engedelmességgel elfogadni tartozik azért, mert,a' Püspököknek öszvessége az Anyaszent* egyháznak képviselője, mellyben öszveforr minden egyházi hatalom, és melly ezt a’ Püspökökkel mint kormányozó Elöljárókkal felosztotta; a’ ki pedig az Anyaszenteg) házat nem hallgattya,azt Kristusnak parantsolattya szerint annyiban kell tartani, mint pogány! és publikánust (Mát. XVIII, 17.). így vette fel az Anyaszenteg) háznak hatalmát a P sai (1409-dik észt.), Constantiai (1414-dik észt.), ésBa- sileai közönséges Gyülekezet, midőn az első világosan ki- mondgya, hogy ,,ar közönséges g)ülekezet mint az Anya- ,.szetitegyháznak képviselője fellebbvaló a' Pápánál , és „ahoz tartozik a' Romai Pápáról való kérdéses dolgok- „nak megítélése;44 d Constantiai pedig (Sess. IV, Y.) így szóll: „A’ szent Lélekben öszvegyiiltt közönséges „Zsinat az egész vitézkedő Anyaszentegyháznak képét „viseli; mint ollyannak hatalma pedig közvetetlenül „Kristustol van : azért annak akármelly állapotú és mél- „tóságú szinte a’ Pápai is azokban engedelmeskedni tarto- „zik, a* mik a1 hitet, a1 szakadásnak kiirtását, az Anya- szenfegyház fejének és tagjainak új képezését tárgyallyák.44 Ugyan azt erősítette meg a’ Basileai Zsinat is (Sess. III.)
